eur:
402.13
usd:
383.27
bux:
87542.1
2025. február 16. vasárnap Julianna, Lilla
Frankfurt, 2018. január 29.2017. augusztus 2-án Frankfurtban készített kép egy dízel Volkswagen kipufogóiról. Német újságok 2018. január 28-i beszámolói szerint a Volkswagen, a Daimler és a BMW által alapított és időközben már megszűnt, a szállítási szektor környezeti és egészségügyi helyzetével foglalkozó európai kutatócsoport (EUGT) megbízásából az aacheni Egyetemi Kórház egyik intézete 25 emberen tanulmányozta a dízel üzemanyag füstjében lévő egyik gáz, a nitrogén-dioxid (NO2) hatását. (MTI/AP/Michael Probst)
Nyitókép: Michael Probst

Vádat emeltek a Volkswagen volt vezetője ellen

Amerikai szövetségi nyomozók bejelentették Detroitban, hogy egy nagyesküdtszék vádat emelt Martin Winterkorn, a Volkswagen volt vezetője ellen a német autógyár környezetvédelmi csalása ügyében.

A vádemelés már márciusban megtörtént, de eddig titokban tartották, nyilvánosságra hozatalát a VW éves németországi igazgatósági ülésére időzítették.

Az amerikai környezetvédelmi ügynökség (EPA) 2015 szeptemberében vádolta meg a céget azzal, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járművébe, amely érzékeli, ha mérik a motor károsanyag-kibocsátását. Így az autók a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálták. A csalást akkor már legalább hat éve folytatta a gyár az EPA szerint. Az ügy világszerte a gyár mintegy 11 millió gépjárművét érintette, ezek közül 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el.

Winterkorn a botrány kipattanása után nem sokkal lemondott. Tavaly januárban azt vallotta berlini parlamenti meghallgatásán, hogy sokáig nem tudott a csalásról, és ha tudott volna, akkor leállíttatta volna. A Volkswagen kezdetben azt állította, hogy a szoftverről csak alacsony szintű vezetők tudtak.

Ezzel szemben Jeff Sessions amerikai igazságügy-miniszter a vádakat idézve azt írta csütörtökön közleményben: a csaló szoftverről Winterkornt már 2014 májusában, majd 2015 júliusában tájékoztatták, és ő más magas rangú vezetőkkel közösen úgy döntött, hogy "folytatják a manipulációt és az amerikai hatóságok becsapását".

Továbbra sem tisztázott azonban, hogy a vezetésből kik tudtak az ügyről Winterkornon kívül. Eddig összesen kilenc ember ellen indítottak eljárást az Egyesült Államokban, közülük ketten bűnösnek vallották magukat, és már börtönbüntetésre ítélték őket. Többen valószínűleg Németországban tartózkodnak, és kicsi a valószínűsége, hogy a német hatóságok kiadják őket az amerikai igazságszolgáltatásnak. Sessions hivatalának szóvivője Winterkornról is csak annyit mondott csütörtökön, hogy nincs amerikai őrizetben. A volt elnök-vezérigazgató feltehetőleg szintén Németországban tartózkodik. Winterkornt akár 25 évi börtönre és 275 ezer dollár pénzbüntetésre ítélhetik.

A VW dízelbotrányában azonban a német igazságszolgáltatás is nyomoz, és elképzelhető, hogy Németországban is eljárást indítanak több cégvezető ellen.

Maga a VW tavaly ismerte el a csalást, az igazságszolgáltatás akadályozását és a hamis tanúzást az amerikai igazságügy-minisztériummal kötött megállapodása keretében. A megállapodás szerint a cég 4,3 milliárd dollár kártérítést fizet, ezen felül 25 milliárd dollárt költ az Egyesült Államokban az autótulajdonosok, a környezetvédelmi hivatalok, a szövetségi államok és a kereskedők követeléseinek kielégítésére, valamint felajánlotta, hogy visszavásárol 500 ezer környezetszennyező autót.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.17. hétfő, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa
Veszélyes csapda egy államnak belföldre eladósodnia

Veszélyes csapda egy államnak belföldre eladósodnia

Az EU-tagállamok fiskális helyzete jelentős eltéréseket mutat, különösen az államadósság, a költségvetési egyenleg és a bankrendszer hazai államadósság-kitettsége („home bias”) tekintetében. Míg korábban az Európai Unió kifejezetten pártolta, hogy a tagállamok a hazai szereplőkre támaszkodjanak inkább az adósságfinanszírozásban, most egy friss bizottsági elemzésben árnyalták már álláspontjukat. Arra jutottak, hogy a magas belföldi kitettség (különösen ha a bankrendszer felé áll fenn) növeli a pénzügyi stabilitási kockázatokat, különösen egy esetleges fiskális vagy gazdasági sokk esetén a túlságosan nagy egymásrautaltság miatt, amire a Bizottság erősebb diverzifikálást ajánl a finanszírozásban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×