Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Notre-Dame-des-Landes, 2018. április 10.Rendőrök és a notre-dame-des-landes-i repülőtér-építési projekt ellen tiltakozó környezetvédők összecsapása a Nantes várostól északra fekvő Notre-Dame-des-Landes település határában 2018. április 10-én. A francia rendőrök előző nap megkezdték az építési területet elfoglaló környezetvédők eltávolítását. (MTI/EPA/Thibault Vandermersch)
Nyitókép: THIBAULT VANDERMERSCH

Óriási feszültségek Franciaországban

Tartós politikai és társadalmi feszültségek elé néz a francia politikai vezetés, legalábbis erre következtetnek elemzők a jelenlegi belpolitikai állapotok alapján.

Egy évvel Emmanuel Macron elnökké választása után egymást érik a legkülönbözőbb konfliktusok Franciaországban. Hétfőn a parlamentben izzott a hangulat a Szíriában végrehajtott francia bombázások miatt, a szavazás nélküli vitanapon az akciót számos ellenzéki politikus „illegálisnak”, „a nemzetközi jog lábbal tiprásának” nevezte.

Egy másik, egyre éleződő politikai feszültség a kormány akotmánymódosítási terve kapcsán körvonalazódik, amely a parlament jogosítványait korlátozná, miközben nagyobb mozgásteret adna a kormány számára. A képviselőház kormánypárti, illetve a szenátus ellenzékhez tartozó elnöke hetek óta kampányolnak az elképzelés ellen.

Ugyancsak politikai feszültség forrása az új bevándorlási törvény tervezete, amely némiképp szigorítaná a migrációt, ám azt a jobboldali ellenzék túl enyhének, a baloldaliak viszont túlságosan durvának találják. Több, korábban szocialista színekben politizáló kormánypárti képviselő azzal fenyegetőzik, hogy nem szavazza meg a törvényt, miközben az utcán baloldali szervezetek és egyesületek a migránsok befogadása mellett tüntetnek.

Apropó tüntetések. Az utóbbi napokban valósággal felpörgött a különböző demonstrációk intenzitása Franciaországban. A vasutasok több mint egy hete sztrájkolnak a vasúti reform ellen tiltakozva, az Air France-nál kilencedik napja akadozik a munka a repülőszemélyzet bérkövetelései miatt, miközben számos egyetem működését baloldali diákok bénítják meg. Ez utóbbiak az ellen tiltakoznak, hogy a kormány véget akar vetni a korábbi, sorshúzás alapú szelekciós eljárásnak. Az új elképzelés szerint a jövőben az egyetemek vezetése racionálisabb, a lehetőségek, a jelentkezők pontszáma, sőt képességei alapján választhatnák meg a hallgatókat.

Mindezzel gyakorlatilag egyidőben zajlik a nyugat-franciaországi Nantes közelében lévő Notre-Dame-des-Landes nevű község melletti több hektáros terület visszafoglalása különböző szélsőbaloldali és anarchista csoportoktól. A területre több évtizeddel ezelőtt repülőteret tervezett az állam, ám azt a projekt ellen ma már „zadistákként” nevezett tiltakozók elfoglalták.

Megválasztását követően Emmanuel Macron úgy döntött, hogy a repülőteret mégsem építik meg, a területfoglalókat pedig távozásra szólította fel, hogy mint fogalmazott, a környéken vissza lehessen állítani a törvényes rendet. Ezt az érintettek nagy része azonban megtagadta, így kitoloncolásukra egy hete nem kevesebb, mint 2500 csendőrt vezényeltek ki. Az összecsapások a mai napig tartanak, a „zadisták” molotov koktélokkal és egyéb, házi készítésű fegyverekkel szállnak szembe a rend őreivel, akik közül eddig több mint hatvanat meg is sebesítettek.

Arról pedig már csaknem mindenki megfeledkezett, hogy az Afrika és Madagaszkár között található, Franciaország 101. megyéjeként számon tartott Mayotte-szigetén továbbra is polgárháború-közeli viszonyok uralkodnak a migráció miatt. A 250 ezer fős, 98 százalékban színesbőrű és muzulmán lakosság február végén általános sztrájkba kezdett, ami részben a mai napig tart, ily módon tiltakozva a szomszédos Comore-szigetekről hozzájuk özönlő migránsok okozta felfordulás ellen.

Címlapról ajánljuk
Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.

Donald Trumpnak „jól fog menni” az ukrán és az orosz elnökkel is

Mindkettejükkel találkozik az amerikai elnök, előbb Volodimir Zelenszkijjel vasárnap Floridában. Az előzetes egyeztetések már zajlanak.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×