Az új kormány programját ismertető beszédében kiemelte, hogy a 2015-ben kialakult "humanitárius rendkívüli helyzet" máig hatóan polarizálja a társadalmat, a viták hangneme durvább lett, és a kiemelkedően jó gazdasági helyzet ellenére megjelent az aggodalom az állam működőképességével kapcsolatban.

A menekültek között iszlamista terroristák is voltak,

és a válság a felszínre hozott és felerősített a társadalmi integráció ügye körül korábban kialakult feszültségeket. Ezért az új kormány programjának középpontjában a megosztottság leküzdése áll, legfőbb célja az emberségesség, az igazságosság és az összetartás hármasságának érvényesítése, és az, hogy mindenkihez elérjen a gazdasági sikerekből származó jólét.

A társadalmi integráció körüli feszültségek az egykori Nyugat-Németországba a hatvanas években megindult bevándorlás révén alakultak ki - mondta AngelaMerkel, aláhúzva, hogy a bevándorlók ugyan hozzájárulnak az ország jólétéhez, de gazdasági szerkezetváltozások idején ők veszítik el elsőként az állásukat, gyermekeik jellemzően gyengébben teljesítenek az iskolában, mint a német tanulók, és a bevándorlók körében "kifejlődtek párhuzamos társadalmak" is, az országban jogcím nélkül tartózkodó emberek pedig "bűnözői struktúrákat" is létrehoztak.

Ezek a problémák a migrációs válság révén még élesebben mutatkoznak meg, és megosztják az országot,

amit az is mutat, hogy az a "banális" mondat került a viták középpontjába, hogy "sikerülni fog, megoldjuk! (wir schaffen das!)" - utalt a kancellár a válságkezelés során használt jelmondatára. Hozzátette: a vita valójában arról szól, hogy a német társadalom "mit tud megoldani, és mit akar megoldani".

A migrációs válság a vallások együttélése körüli aggodalmakat is felerősítette - mondta AngelaMerkel. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, Horst Seehofer belügyminiszter minapi kijelentésével szembefordulva leszögezte: vitán felül áll, hogy Németországot történelmileg a kereszténység és a zsidóság formálta, de az is igaz, hogy az országban élő nagyjából 4,5 millió muzulmán vallású ember révén az iszlám is Németország részévé vált.

Sokan nehezen barátkoznak meg ezzel a gondolattal, és minden joguk megvan ahhoz, hogy elutasítsák, a kormánynak viszont nemcsak vitákat kell folytatnia, hanem cselekednie is kell, méghozzá a társadalmi összetartás erősítésének céljával - mondta AngelaMerkel, kiemelve, hogy új, állami ellenőrzés alatt álló rendszert kell kidolgozni a muszlim papok képzésére, mert a korábbi megoldás, a "vendégmunkás imámok modellje" nem megfelelő a 21. században.

Aláhúzta, hogy a németországi muzulmánok döntő többsége elutasítja a szélsőségeket és az iszlamista terrorizmust, vallásukat békésen, a német törvényeknek megfelelően gyakorolják.

A migrációs krízist kiváltó tényezők közül kiemelte az úgynevezett arab tavasz következtében Szíriában és Líbiában kirobbant polgárháborút, rámutatva, hogy Szíriában a lakosság fele menekültté vált.

Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösség megfeledkezett ezekről az emberekről és magukra hagyta őket, így a második világháború óta a legmagasabbra emelkedett a menekültek száma.

Hozzátette, hogy Németország is túl későn kezdett el foglalkozni az EU közvetlen környezetében kibontakozott válságokkal, de 2015-ben az önkéntesek és az állami intézmények erőfeszítései révén derekasan helytállt, amire az egész ország büszke lehet.

Azonban a 2015-ös helyzet nem ismétlődhet meg

- szögezte le AngelaMerkel, hat pontban összefoglalva az eddigi eredményeket, és új kormánya terveit. Elsőként az EU-Törökország menekültügyi megállapodást említette, és hangsúlyozta, hogy az embercsempészet visszaszorítása érdekében Líbiával is hasonló megállapodást kell kötni.

Második elemként gondoskodni kell arról, hogy az ENSZ menekülteket segítő programjai rendelkezzenek megfelelő forrásokkal. A menekültválság egyik fő kiváltó oka éppen e programok alulfinanszírozottsága volt - mutatott rá a német kancellár, aláhúzva, hogy nagyon fontos a menekültek támogatása helyben, a hazájuk közelében.

A harmadik terület a menekülésre késztető okok megszüntetéséért folytatott küzdelem.

Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a német kormány a szíriai Afrín és Kelet-Gúta térségében kibontakozott fejlemények miatt a lehető legélesebben elítéli Moszkva és Ankara szíriai tevékenységét, és Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjét.

A negyedik az EU külső határának védelme. A határvédelem nélkül nem lehet megőrizni az EU-n belül szabad mozgás értékét és a biztonságot - emelte ki AngelaMerkel, rámutatva, hogy Németországban is történtek terrortámadások, amelyeket a menekültek között beszivárgott iszlamisták követtek el.

Az ötödik terület a menekültügyi rendszer.

A német rendszer hatékonyságát új típusú befogadóközpontok kialakításával kell erősíteni, és lehetőleg júniusig meg kell állapodni az új EU-s menekültügyi rendszerről - mondta a kancellár. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a védelemre nem szoruló menedékkérőknek vissza kell térniük hazájukba.

A hatodik terület a védelemre szoruló, németországi maradásra jogosult menekültek beillesztése a társadalomba, ebben a legfontosabb a nyelv elsajátítása, a gyermekek oktatása és a munkavállalás. Az integráció alapja a német alaptörvény, különösen az emberi méltóség sérthetetlenségéről szóló paragrafus - emelte ki AngelaMerkel, aki a Bundestagban elmondott beszédében a családtámogatástól a digitalizációig valamennyi nagy területre kitérve ismertette kormánya terveit.