eur:
399.74
usd:
368.12
bux:
86674.79
2025. március 13. csütörtök Ajtony, Krisztián
Újabb fordulat a Mol-INA-ügyben

Újabb fordulat a Mol-INA-ügyben

Tomislav Karamarko, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) volt elnöke, egykori miniszterelnök-helyettes elutasította a legfelsőbb közigazgatási bíróság döntését, amellyel összeférhetetlenséget állapított meg vele szemben a Mol-INA-ügyben - írták a horvát lapok vasárnap.

Karamarko a Facebook-oldalán azt írta: nem áll fenn az összeférhetetlenség, 2016 tavaszán csak Horvátország érdekeit akarta megvédeni és figyelmeztetni az anyagi károkra, amelyek a döntőbíróság per végül be is következett elvesztésével járnak. Szavai szerint betöltött tisztségei miatt joga és kötelessége volt elmondani saját véleményét az aktuális történésekről, főleg azokról, amelyek Horvátország nemzeti érdekeinek védelmét érintették.

"Egy találkozón azt mondtam, érdemes volna a magyar féllel közös megállapodásra jutni, és amennyiben ez sikerül, közösen elállni a döntőbírósági eljárástól, mert

nem vagyok benne biztos, hogy Horvátország megnyeri azt"

- írta Karamarko közösségi oldalán.

Jelezte: immár több mint világos, hogy csak meg akarta védeni Horvátország érdekeit és a horvát költségvetést.

Az illetékes horvát bizottság 2016 májusában állapított meg összeférhetetlenséget Karamarko ügyében. A független, önálló testület állásfoglalása szerint személyes és üzleti kapcsolatai miatt a miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő Karamarko érdekellentétbe került, amikor személyes véleményének hangot adva a döntőbírósági lejárástól való visszalépést szorgalmazta.

Az ügy hátterében az áll, hogy Karamarko felesége üzleti kapcsolatban állt egy olyan céggel, amely a magyar Mol-nak lobbizott.

Az asszony felbontotta a szerződést, amikor férje kormányzati tisztséget kapott. Emellett azt is Karamarko szemére vetették, hogy baráti kapcsolatot ápolt Jozo Petroviccsal, a Mol horvátországi képviselőjével, miközben Zágráb perben állt a magyar vállalattal.

Karamarko ezt követően lemondott pártelnöki és miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, majd nem sokkal később a kormány is megbukott.

A politikus ezt követően a közigazgatási bírósághoz fordult, hogy semmisítse meg a bizottság döntését. A bíróság 2016 szeptemberében elutasította beadványt és jóváhagyta a bizottság határozatát. Ezt a döntést erősítette meg most a legfelsőbb közigazgatási bíróság, az eljárás pedig jogerősen befejeződött.

A horvát kormány még 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz.

A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását,

elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A Mol mindvégig tagadta a vádakat. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.

Egy nappal a döntőbírósági határozat után Andrej Plenkovic horvát kormányfő 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.

Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.

Címlapról ajánljuk
Vakmerő újoncok, McLaren-áttörés és az elnyűhetetlen címvédő – ezt várja a szakértő az idei F1-es szezontól

Vakmerő újoncok, McLaren-áttörés és az elnyűhetetlen címvédő – ezt várja a szakértő az idei F1-es szezontól

Nagyon jó összképet mutat a Forma–1 2025-ös mezőnye, a jelenlegi számítások szerint azonban a McLaren versenytempóban körülbelül három tizedmásodperccel veri a közvetlen üldözőket – mondta az InfoRádióban a Motorsport Online főszerkesztője. Vámosi Péter arról is beszélt, hogy a szezonnyitó Ausztrál Nagydíj végeredménye alapján még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az erőviszonyokról.

Csizmazia Gábor: a békéhez vezető úton sokkal több a kérdőjel, mint gondolnánk

Az amerikai–ukrán tárgyalásokról, az ezzel kapcsolatos amerikai igényekről, Volodimir Zelenszkij magatartásáról, vagy éppen a trumpi intézkedések republikánus és demokrata olvasatáról is beszélt Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.14. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Reagált Putyin a tűzszüneti javaslatra, összeomlottak az ukrán vonalak Kurszkban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Reagált Putyin a tűzszüneti javaslatra, összeomlottak az ukrán vonalak Kurszkban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Továbbra is egymástól eltérő jelentések érkeznek a kurszki régióból, miután az elmúlt napokban az orosz hadsereg áttörte az ukrán védelmet, és majdnem teljesen visszaszerezte azt a kiszögellést, amelyet még a nyáron foglalt el Ukrajna. Délután reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán-amerikai tűzszüneti javaslatra, de nem mondta ki határozottan, hogy elutasítja-e azt vagy sem, hanem további megbeszéléseket helyezett kilátásba Donald Trump amerikai elnökkel. Trump nem sokkal később maga is megszólalt, pozitívan értékelve Putyin szavait, és azt mondta, kész tárgyalni az orosz elnökkel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint azonban az orosz államfő csak újabb manipulációt mutatott be. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×