Infostart.hu
eur:
381.26
usd:
321.45
bux:
0
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Már Angela Merkel távozásáról beszélnek Németországban

Már Angela Merkel távozásáról beszélnek Németországban

A német szociáldemokraták Merkel távozásához kötnék a nagykoalíció folytatását.

Hajlandóak lehetnek a német szociáldemokraták (SPD) a kormányzás folytatására a CDU/CSU jobbközép pártszövetséggel, ha Angela Merkel távozik a kancellári tisztségből - jelezte a párt egyik vezetője.

Thomas Oppermann a ZDF országos köztelevízió egy csütörtök késő esti beszélgetős műsorában hangsúlyozta, hogy a választók "brutálisan megbüntették" a szociáldemokratákat a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson, ezért ellenzékbe kell vonulniuk.

Azonban arra a kérdésre, hogy hajlandóak lennének-e folytatni a kormányzást a CDU/CSU-val, ha Angela Merkel visszavonulna, azt mondta: "ez valóban új szituáció lenne".

Thomas Oppermann - aki az előző ciklusban az SPD frakcióvezetője volt, az új ciklusban pedig várhatóan parlamenti alelnökként folytatja pályafutását - hozzátette: az állam stabilitását fenyegető válság esetén pártja átgondolná a kormányzati felelősség vállalásának kérdését.

Thomas Opperman előtt Martin Schulz is tett hasonló utalást.

A pártelnök a vasárnapi Bundestag-választás utáni első nemzetközi sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy vállalna-e tisztséget egy CDU/CSU-s vezetésű kormányban, azt mondta, hogy soha nem lépne be egy Angela Merkel vezette kormányba. A szociáldemokraták vezetője ezzel nyitva hagyta azt a lehetőséget, hogy Merkel nélkül viszont pártja folytathatja a nagykoalíciót.

Hasonló mérlegelésről írt pénteki számában a Handelsblatt című üzleti lap, amely szerint a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter azért is vállalhatta a jelölést a Bundestag elnöki tisztségére, hogy a kormányból a parlamentbe vonulva készenlétbe helyezze magát "tartalék kancellárként".

A lap szerint a Bundestagban vannak, akik azzal számolnak, hogy ha kudarcba fulladnak a tárgyalások a Jamaica-koalícióról - a CDU/CSU, a liberális FDP és a Zöldek együttműködéséről -, az SPD vállalhatja a nagykoalíció folytatását, de csak Angela Merkel távozása árán, és a jelenlegi kancellár helyére a szociáldemokraták körében is tisztelt Wolfgang Schäuble léphet.

Az SPD a szavazatok 20,5 százalékát gyűjtötte össze a vasárnapi választáson, ez a 154 éve működő párt második világháború utáni történetének legrosszabb eredménye. Az eddigi mélypont a 2009-es 23 százalék volt. Négy éve 25,7 százalékot szereztek.

Ezzel kapcsolatban Thomas Oppermannn a ZDF-nek elmondta: a választás előtt az SPD vezetésében folytatott megbeszéléseken egyetértettek abban, hogy 23 százalék alatti eredmény esetén nem szabad újabb nagykoalíciót vállalni. Viszont ha sikerült volna legalább megközelíteni a 2013-as szintet, természetesen folytatták volna a kormányzást a CDU/CSU-val.

Ezért nem mond le Martin Schulz

Martin Schulz az elveszített választás után levelet írt a nagyjából 450 ezer párttagnak, a pénteken kiszivárgott részletek szerint kiemelte, hogy a vasárnapi urnazárás után, a súlyos vereség láttán foglalkozott a lemondás gondolatával. Azonban "számtalan beszélgetés révén az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy a párttal együtt elő akarom mozdítani az SPD sürgetően szükséges megújulásának ügyét".

Hozzátette, hogy most a "szerkezeti, szervezeti, tartalmi és stratégiai újrakezdés" ideje következik.

A következő négy évben "nem kevesebb a tét, mint a német, és bizony, az európai szociáldemokrácia fennmaradása"

- írta Martin Schulz.

Hangsúlyozta, hogy a 2005-ös, a 2009-es és a 2013-as vereség feldolgozása sem történt még meg. Az előző pártelnököt, Sigmar Gabrielt közvetve bírálva megjegyezte, hogy az SPD 2009 és 2013 után ezúttal is későn választott kancellárjelöltet, így nem maradt elég idő a választási kampány előkészítésére. Ezt a hibát többször nem szabad elkövetni, a 2019-es kongresszuson el kell kezdeni a felkészülést a 2021-es Bundestag-választásra.

Egy felmérés szerint az SPD-szavazók háromnegyede változatlanul támogatja Martin Schulzot. A Welt am Sonntag című vasárnapi lap megbízásából készített kutatás előzetesen ismertetett eredményei szerint a szociáldemokrata tábor csupán 22 százaléka tartaná helyesnek, ha lemondana, és 75 százalék úgy gondolja, maradnia kell az elnöki tisztségben.

A lakosság egészét tekintve 54 százalék szerint továbbra is Martin Schulznak kell vezetnie az SPD-t, míg 38 százalék szerint mennie kell a párt éléről.

Címlapról ajánljuk
Nyelvet kell tanulni: keményebb feltételekhez köti a bevándorlást a kormány Ausztriában

Nyelvet kell tanulni: keményebb feltételekhez köti a bevándorlást a kormány Ausztriában

A jövőben akár több ezer eurós bírságra is számíthat az a bevándorló, aki félbehagyja az osztrák hatóságok által indított nyelvi tanfolyamot. A Migrációkutató Intézet szerint a kormányzati feltevések alapján 49 ezer diák nem tud részt venni az iskolai tanórákon nyelvi hiányosságok miatt, a kurzusokat pedig tavaly 10 ezer migráns hagyta ott. Az intézkedésről az InfoRádió Dócza Edith Krisztina vezető elemzőt kérdezte.

Otthoni Energiatároló Program: hétfőn indul a pályázati roham, és még egy könnyítést is kapnak a napelemesek

A hétfőn induló program keretein belül 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatásból lehet energiatárolót beszerezni meglévő vagy újonnan telepítendő háztartási napelemes rendszerek mellé. A Magyar Napelem, Napkollektor Szövetség elnöke az InfoRádióban elmondta: az invertercsere nem csökkenti az éves szaldójogosultság időtartamát. Kiss Ernő felhívta a figyelmet arra is, hogy egy friss kormányrendelet-módosítás értelmében az inverterek maximum 1 kiloWattal még bővíthetők is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Bekezdett a forint

Bekezdett a forint

Valóságos devizapiaci hullámvasútnak lehettünk szemtanúi az elmúlt két hétben. A legfontosabb mozgások a dollárban történtek az amerikai deviza körüli bizalom megingása és az ebből következő „Hedge America” narratíva miatt. A dollár többéves mélypontok közelébe gyengült az euróval és a forinttal szemben is, bár azóta némi korrekció látható az árfolyamokban. A forint piacát az elmúlt napokban szintén nagy kilengések jellemezték, ami arra utalt, hogy a rövid távú pozicionálás és a kockázatérzékelés gyors megváltozása azonnal képes volt új irányt szabni az árfolyamnak. A hét második felében a fókusz részben átfordult a Fed jövőbeli elnökének személye körüli bizonytalanságra: Kevin Warsh Trump általi jelölése és a jegybankár a korábban várt laza monetáris politikai rezsim kockázatának enyhülése erősödő pályára állította a dollárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×