Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Az osztrák kancellár csökkentené Magyarország és Lengyelország uniós támogatását

Az EU szabályainak megsértése esetén csökkenteni kell Magyarország és Lengyelország uniós támogatását - mondta Christian Kern osztrák kancellár a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lapnak.

A FAZ csütörtöki számában megjelenő interjúból előzetesen közölt részletek szerint az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) politikusa a nácizmus elleni harcban fordulópontként számon tartott normandiai partraszállásra utalva kijelentette, hogy "a következő (uniós) költségvetés lesz a D-nap".

"Aki nem tartja be a szabályokat, nem lehet a támogatások nettó haszonélvezője 14 milliárd euróval vagy 6 milliárd euróval, mint Lengyelország és Magyarország. A németek és az osztrákok ezt nem fogják elfogadni" - mondta Christian Kern.

Az osztrák kancellár üdvözölte, hogy a lengyel államfő "a civiltársadalom nyomására" megtagadta a nemzeti-konzervatív kormány igazságügyi reformjáról szóló három törvényjavaslat közül kettő aláírását. Azonban továbbra is gond, hogy Lengyelország és Magyarország hajlandósága az európai szabályok betartására "nagyon csekély". Ez megmutatkozik a menekültek tagállamok közötti elosztásának ügyében is, amelyből a két ország "teljesen kivonja magát" .

Szintén elfogadhatatlan, ha azt mondják, hogy "Európán belül létezik egy illiberális demokrácia és egy illiberális társadalommodell" - mondta az osztrák kancellár.

Hozzátette: a demokráciának mindig a pluralizmuson kell alapulnia, azonban "gyújtogatók vannak a házunkban", ezért örvendetes, hogy az Európai Bizottság "nagyon határozottan nemet mondott".

Az SPÖ elnöke szerint a varsói és a budapesti nemzeti-konzervatív kormány ügyében két megoldás lehetséges. Ezeket a "rezsimeket vagy kormányokat leváltják, és akkor magától megoldódik a probléma", amihez azonban nem érdemes "túlzott reményeket fűzni, tekintettel mindarra, ami az ellenzékkel és a sajtószabadsággal történik".

A másik megoldás az lehet, hogy megpróbálják rábírni őket arra, hogy "betagozódjanak egy közös európai politikába". Ehhez a törekvéshez lehetne felhasználni az uniós támogatásokat - fejtette ki Christian Kern az interjúban, amelyben a FAZ hírportálján megjelent előzetes szerint Magyarország és Lengyelország mellettTörökországról isbeszélt, ismét leszögezve, hogy kormánya elutasítja Törökország uniós csatlakozását.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×