Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Trump: Putyin inkább Hillary Clintont szerette volna elnöknek

Donald Trump amerikai elnök azt állította egy szerda esti tévéinterjúban: Vlagyimir Putyin orosz államfő inkább a demokrata párti Hillary Clintont szerette volna az Egyesült Államok elnökeként látni a tavalyi választás után.

Trump a CBN keresztény televízió munkatársának, Pat Robertsonnak adott Párizsba indulása előtt interjút, amelyet helyi idő szerint csütörtökön sugároznak teljes egészében, ám részletek már nyilvánosságra kerültek belőle.

Donald Trump az interjúban azt állította: Vlagyimir Putyin azért "Hillaryt szerette volna" elnöknek, mert az ő elnöksége "katonailag gyenge" Amerikát hozott volna, és a nyersanyag-, valamint energiaárak is nőttek volna. Putyinról szólva kifejtette: "sok olyan dolgot csinálok, amelynek ő pontosan az ellenkezőjét akarná. Tehát amikor folyvást azt hallom, hogy inkább Trumpot akarta volna, azt gondolom, valószínűleg nem így van, hiszen én erős hadsereget akarok, miközben Clinton nem költött volna erre". Az elnök hozzátette: kormányzata erős amerikai energiaipart akar, szénbányákat indít újra, gázkitermelést folytat, és szerinte Putyin "gyűlöli ezt, csak erről senki nem beszél".

Az elnök dicsérte Amerikát mint a világ legerősebb országát. Azt fejtegette, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban is egyre csak erősödik majd, annak köszönhetően, hogy - mondta magáról - ő "egy nagyszerű katonaember". Ha Hillary Clinton nyerte volna meg az elnökválasztást, akkor "haderőnket megtizedelték volna", és az energia sokkal drágább lett volna. Ez is oka annak, hogy az orosz elnök miért szerette volna inkább Hillary Clintont elnöknek - fejtegette Trump.

Donald Trump először beszélt a nyilvánosság előtt azóta, hogy a múlt héten visszatért a G20-as országcsoport hamburgi csúcsértekezletéről. Az interjút ráadásul azután adta, hogy legidősebb fiának, ifjabb Donald Trumpnak egy orosz ügyvédnővel tartott tavalyi találkozójától hangos az amerikai politikai élet. A The New York Times a hét végén hozta nyilvánosságra, hogy ifjabb Trump tavaly azért találkozott Natalja Veszelnyickaja orosz ügyvédnővel, mert ő terhelő dokumentumokat ígért Hillary Clintonról. Donald Trump szerdán egy Twitter-bejegyzésében "a politikatörténet legnagyobb boszorkányüldözésének" nevezte a történetet, és dicsérte a fiát "nyitottságáért" és "ártatlanságáért". A CBN-interjúban is kitért a botrányra, majd leszögezte hogy Hamburgban "kiváló találkozója" volt Vlagyimir Putyinnal.

"Mindenki meglepődött, hogy milyen hosszan tárgyaltunk, de ez jó volt és nem rossz" - mondta. Putyinhoz fűződő viszonyáról pedig hangsúlyozta: "igen, nagyon jól kijövünk egymással, és ez jó dolog". Nevek említése nélkül, általánosságban bírálta azokat, akik szkeptikusak Oroszországgal és Putyinnal szemben, és leszögezte: "mi fantasztikusan erős atomnagyhatalom vagyunk és ők is azok. Értelmetlen azt várni, hogy ne legyen köztünk semmilyen kapcsolat".

Donald Trump az interjúban kitért az egészségbiztosítási törvény körüli vitára is, és azt mondta: "nagyon dühös lesz", ha a törvényhozók nem tudnak egyezségre jutni.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Kijött a lista: ez most a világ 10 legerősebb hadserege

Kijött a lista: ez most a világ 10 legerősebb hadserege

2025-ben is kiadta azt a listát a Global Firepower (GFP), melyen a világ országait rangsorolják aszerint, hogy különféle számokban kifejezhető mutatók alapján mennyire rendelkeznek ütőképes haderővel. A lista leglátványosabb változása, hogy Kína immáron holtversenyben van az eddig egyértelmű második helyezett Oroszországgal, az orosz harcjármű-állomány pedig az ukrajnai háború miatt alaposan megcsappant. A listát sok kritika éri amiatt, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe azokat a számban nem mérhető tényezőket, melyek akár háborúdöntők is lehetnek, ilyen a technológiai színvonal, a képzettség vagy a parancsnoki lánc szervezettsége, mindenesetre egyfajta érdekességként érdemes lehet végigfutni a GFP új összesítésén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 21:40
×
×
×
×