Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Kíváncsi a hírszerzés: miért is találkozott Trump fia egy orosz ügyvéddel?

Az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága meghallgatná Donald Trump elnök idősebb fiát, mert tavaly a választási kampány idején egy magát a Kremlhez közelállónak mondó orosz ügyvédnővel tárgyalt.

Az elnök legidősebb fia, ifjabb Donald Trump ügyvédje útján jelezte: készséggel áll a tavalyi választási kampányba történt esetleges orosz beavatkozásokat vizsgáló kongresszusi bizottságok rendelkezésére.

A szenátus hírszerzési bizottsága hétfőn jelezte, meghallgatná az ifjabb Trumpot, miután a The New York Times arról cikkez, hogy tavaly júniusban a New York-i Trump-toronyban az ifjabb Donald Trump találkozott Natalija Veszelnyickaja orosz ügyvédnővel.

A találkozót - amelyen jelen volt Paul Manafort, a Trump-kampány akkori menedzsere és Jared Kushner, Donald Trump veje is - az orosz ügyvéd kezdeményezte, jelezve, hogy terhelő dokumentumok vannak birtokában Hillary Clintonról, a demokraták elnökjelöltjéről.

Ifjabb Donald Trump a találkozó tényét a The New York Timesnak küldött közleményében elismerte, leszögezve, hogy Veszelnyickajának nem voltak ilyen dokumentumai, de még információi sem.

Susan Collins, a szenátus hírszerzési bizottságának republikánus tagja és Mark Warner a bizottság demokrata párti tagja szerint is szükséges ifjabb Donald Trump meghallgatása. Richard Burr, a bizottság vezetője közölte: még a héten dönt arról, hogy meghallgatják-e az elnök fiát.

A Fehér Ház helyettes szóvivője, Sarah Huckabee Sanders ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a találkozón "semmi helytelen" nem történt, amúgy is rövid volt és nem volt folytatása sem.

Hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában riportereknek azt mondta: a Kreml nem ismeri Natalija Veszelnyickaját.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!” – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá. Orbán Viktor az is bejelentette: két hét múlva Washingtonba utazik a Béketanács ülésére.

A Tisza Párt bemutatta 240 oldalas programját

Magyar Péter szombaton ismertette a párt 240 oldalas választási programját, amelyet – mint mondta – több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentumban a Tisza gazdasági növekedést, igazságosabb adózást, az egészségügy és az oktatás rendbetételét, valamint az ellopott közvagyon visszaszerzését ígéri.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi léptékűnek nevezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetési javaslata első ránézésre valóban ambiciózusnak tűnt a júliusi bejelentéskor. A többéves pénzügyi keret (MFF) tervezete ugyan már akkor is komoly kritikákat váltott ki, egy friss elemzés arra jut: ezek a bírálatok talán még visszafogottnak is bizonyultak. Az infláció és a helyreállítási alap hiteltörlesztési költségeinek hatását kiszűrve az EU 2028–2034-es ciklusra tervezett költségvetése reálértéken kisebb lehet, mint a 2021–2027-es időszakra eredetileg előirányzott összeg. A javaslat ráadásul nemcsak a hagyományos forrásokhoz való hozzáférést szűkítheti, hanem a finanszírozási struktúra átalakításán keresztül az Európai Bizottság kezébe is több döntési jogkört koncentrálna. Ez különösen a felzárkózó tagállamok számára jelenthet kockázatot, miközben az EU egyre hangsúlyosabb versenyképességi elvárásokat támaszt velük szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×