Infostart.hu
eur:
379.29
usd:
321.69
bux:
131127.43
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid

Tüntetők betörtek a venezuelai parlamentbe

Kilenc órán át tartották blokád alatt a venezuelai parlamentet Nicolás Maduro államfő hívei: reggel hatoltak be a törvényhozás épületébe, súlyosan bántalmaztak több ellenzéki képviselőt, majd csak estefelé hagyták távozni az ottrekedt több száz embert.

A dél-amerikai országban a függetlenség napját ünnepelték szerdán. Az alkalmat kihasználva a kormánypártiak tüntetést szerveztek a törvényhozás épülete előtt. Sokan behatoltak a kertbe, ahol petárdákat hajigálva nagy felfordulást okoztak. Több tucatnyi vörös ruhás - a kormányzó szocialista párt színét viselő -, husángokkal fegyverkezett támadó bejutott az ülésterembe is, ahol szintén petárdákat robbantottak.

Több ellenzéki képviselőt véresre vertek.

A tüntetők kilenc órán át nem engedték ki a parlamentből a bent rekedteket. Sötétedéskor a védőpajzsokkal felfegyverkezett rohamrendőrök és katonák kordont vontak a belvárosban lévő parlament köré, hogy lehetővé tegyék a törvényhozás evakuálását, de csak többszöri próbálkozás után sikerült kiüríteni az épületet. A kormánypárti tüntetők petárdákkal dobálták az épületből kijövőket.

Az evakuálás előtt néhány perccel Julio Borges parlamenti elnök azt mondta, hogy összesen

350 ember - politikus, képviselő, újságíró és a függetlenség napi ünnepre érkezett vendég - rekedt az épületben.

Öt képviselő és a törvényhozás hét alkalmazottja sérült meg. Burges lövöldözésről is beszámolt, és azt mondta, hogy vérfoltok borítják belül a törvényhozás épületét, a tüntetők gépkocsikat rongáltak meg, és az övét is tönkretették.

"A venezuelai erőszaknak van kereszt- és vezetékneve: Nicolás Maduro" - fogalmazott a parlamenti elnök.

A történteket több latin-amerikai ország, köztük Argentína, Brazília, Kolumbia és Mexikó is elítélte. 

Venezuelában az ellenzék van többségben a parlamentben, de a hatalmi harcban egyelőre nem sikerült leváltania a szocialista kormányt. Nicolás Maduro elnök posztja megtartása céljából alkotmányozó nemzetgyűlési választást írt ki július 30-ára, hogy felülírhassák a végrehajtó hatalom előtt álló jelenlegi korlátozó rendelkezéseket. A parlament erre azzal válaszolt, hogy július 16-ra népszavazást írt ki az alkotmányozó nemzetgyűlés támogatásáról vagy elutasításáról.

Április óta folyamatosak az ellenzéki tüntetések, amelyekre a kormány erőszakkal válaszol. Legfrissebb hírügynökségi jelentések szerint a halálos áldozatok száma elérte a kilencvenegyet.

Az amerikai külügy szerint elfogadhatatlan a támadás

A Heather Nauert külügyi szóvivő által szerda este kiadott közlemény leszögezi:

"a függetlenség ünneplése közepette elkövetett erőszak támadás a demokratikus elvek ellen,

amelyek oly értékesek voltak a Venezuela függetlenségéért 206 esztendővel ezelőtt harcoló férfiak és nők számára".

A külügyminisztérium szóvivőnője arra szólította fel a venezuelai kormányt, hogy vegye védelmébe a parlamentet, biztosítsa, hogy a kilencórás blokádban megsebesültek megfelelő orvosi ellátást kapjanak, és a támadókat vonják felelősségre. A közlemény egyúttal arra is felszólít minden érintett felet, hogy "mondjon le az erőszakról".

Az amerikai külügyi szóvivő a közleményben kiemelte:

az Egyesült Államok elítéli a venezuelai kormány fokozódó önkényuralmi törekvéseit

és az alkotmányozó országgyűlés összehívását, amelyet "Venezuela demokratikus intézményei kiüresítésének" tart.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×