Infostart.hu
eur:
385.16
usd:
331.76
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A bevándorló muszlimok fele megreformálná az iszlámot

A bevándorló muszlimok fele megreformálná az iszlámot

A muszlimok nagy része hajlandó a befogadó társadalommal kompromisszumokat kötni és beilleszkedni, de nem érvényesül a látásmódjuk - részben a pénz miatt.

"Többségben vannak a muszlim bevándorlók között azok, akik képesek vagy hajlamosak arra, hogy a befogadó társadalommal kapcsolatba lépjenek és kompromisszumos álláspontot foglaljanak el például az életmódjukra vagy a társadalmi normákra vonatkozóan. Ám hiába vannak többségben, nem érvényesül az a látásmód, amely ezt a moderált, mérsékelt látásmódot általános érvényűvé tehetné" - mondta el a Migrációkutató Intézet kutatásáról Speidl Bianka vezető kutató.

A Közel-Kelet-szakértő szerint ennek az az oka, hogy a mérsékelt, moderált muszlimok nem szervezettek, nem képesek a nézeteik érvényesítésére - főként azért, mert nem kapnak anyagi támogatást. Velük ellentétben a radikálisok az anyaországukból - elsősorban az iszlamizmus bástyáinak számító Öböl-térségből - sok anyagi támogatást kapnak, ráadásul itt Európában is a szélsőséges mozgalmak jutottak előnyhöz a politikai választási lehetőségekkor.

A muszlim bevándorlók 90 százaléka elítéli a terrorizmust. Amikor ennek megfékezéséről kérdezik őket, akkor általában arról beszélnek, hogy a befogadó államok mi mindent tehetnének meg értük.

A tanulmányban felmerült kérdésként, hogy mennyire lenne esedékes a válaszadók közül az iszlám reformja. Erre 52 százalék szerint lenne szükség, 48 százalék viszont mereven elzárkózik ez elől. Holott a kutató szerint egy reform nélkül nem lehet majd megfékezni azokat a tendenciákat, amelyek a társadalmi elégedetlenségre erőszakos választ adnak.

Az integrációval kapcsolatban a muszlim bevándorlók úgy gondolják, hogy az életmódjuk hasonló az európai életmódhoz, de ez a kutató szerint inkább olyasmiket jelent, mint a vásárlási szokások, vagy hogy a lányaikat is elengedik iskolába. De ha értékekre kérdeznek rá a kutatók (például a vegyes házasságok támogatására, az öltözködésre vagy a nemek közötti kapcsolattartásra), akkor már nem követik az európai elvárásokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×