Munkaerőpiaci reform

Macron egyik központi választási ígérete volt a munkaerőpiac megreformálása. A magas munkanélküliségi szint elleni harcban az elnök a munkajog lazításával több mozgásteret kíván biztosítani a vállalatoknak. Elképzelése szerint nagyobb súlyt kapnának a közvetlen tárgyalások a cégek és az alkalmazottak között. A szakszervezetek attól tartanak, hogy meggyengülnek az ágazati megállapodások.

A munkaerőpiac reformja során a munkavállalók érdekképviseleteit is összevonnák. Tervezik továbbá a végkielégítés felső határának meghatározását jogszerűtlen elbocsátások esetére.

A reformcsomag sok tekintetben annak a munkaerőpiaci reformnak a folytatása és kiszélesítése, amelyet a múlt évben, Francois Hollande elnök idején a szakszervezetek ellenállásával szemben elhatároztak. Macron akkor gazdasági miniszter volt.

Az új reformok megvalósulása érdelében Macron gyorsításba kezdett. Az elnök az intézkedéseket rendeletekkel kívánja keresztülvinni, megkerülvén a szokásos és meglehetősen hosszadalmas parlamenti eljárást. A rendeleteket szeptember 21-ig akarják tető alá hozni. Előzőleg azonban a parlamentnek fel kellene ruháznia az elnököt a rendeleti kormányzás jogával. Az ilyen értelmű törvénytervezetet a kabinetnek június 28-án kellene elfogadnia.

Macron a szakszervezeteket is meg akarja győzni tervei helyességéről és tanácskozott a szakszervezeti főnökökkel. Július 21-ig találkozások tucatjait tervezik a munkaügyi minisztérium és a szakszervezetek képviselői között.

A munkaerőpiaci reform után Macron tervezi a munkanélküliségi biztosítás reformját is. Meg akarja nyitni a kaput a kisvállalkozók és azon munkavállalók előtt, akik maguktól mondtak fel. Ugyanakkor erősödnie kellene a munkanélküliekre nehezedő nyomásnak, hogy fogadják el a felajánlott munkát.

Rendkívüli állapot és terrorellenes törvény

Macron a merényletek veszélye miatt novemberig meg akarja hosszabbítani a másfél éve érvényben lévő rendkívüli állapotot. Ehhez még a parlamentnek is hozzá kellene járulnia. Ez lenne a 2015. november 13-ai párizsi merényletek miatt elrendelt rendkívüli állapot hatodik meghosszabbítása.

Az elnök új terrorellenes törvényt is tervez, amely kiszélesítené a hatóságok felhatalmazásait a terrorizmus elleni küzdelemben. Az új törvénynek bizonyos tekintetben a rendkívüli állapotot kellene felváltania, s egyes különleges hatásköröket átvennie. A bírálók óvnak a biztonsági szervek túlhatalmától és a szabadságjogok korlátozásától.

Több tisztességet a politikában

A kabinet már múlt szerdán döntött a Macron-éra első reformcsomagjáról: a jövőben egy sor intézkedéssel akarják megakadályozni a politikai botrányokat, mint amilyen például a bukott konzervatív elnökjelölt, Francois Fillon körül pattant ki látszatfoglalkoztatás miatt.Így például meg akarják tiltani a képviselőknek, hogy közeli rokonokat foglalkoztassanak asszisztensekként.

Ezen kívül szigorúbb szabályokat terveznek a parlamenti tanácsadói tevékenységgel kapcsolatban és az összeférhetetlenség elkerüléséért. Meg akarják szüntetni azokat az alapokat is, amelyekből képviselők szubvenciókat osztogathattak választási körzetükben. A reformokkal az a cél, hogy helyreállítsák a franciák számos affér miatt is megrendült bizalmát a politikába.