eur:
414.05
usd:
396.63
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória

A magyar hatóságok megakadályozhatták volna a migránsok halálát a SZ szerint

Valószínűleg meg lehetett volna akadályozni annak a 71 embernek a halálát, akik megfulladtak egy magyar rendszámú hűtőkamionban Ausztriában 2015 augusztusában - jelentette szerdán a Süddeutsche Zeitung (SZ) című német lap és két német regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportja.

A beszámoló szerint a tragédiáért felelős bűnszervezet legkevesebb 28 alkalommal csempészett embereket Nyugat-Európába. Hűtőkamionokat is használtak, és ugyan a 2015. augusztus 26-án történt eset előtt nem halt meg senki, de több ember orvosi kezelésre szorult, mert elájult a zsúfoltságban.

Az embercsempész utak során több sofőrt elfogtak Németországban, Ausztriában és Magyarországon, és lefoglaltak számos bizonyítékot. A bűnszervezet két vezetője, egy afgán és egy bolgár állampolgárságú férfi pedig legalább 2015 július eleje óta ismert volt a magyar hatóságok előtt, de nem tartóztatták le őket, így tovább folytathatták embercsempész tevékenységüket - áll a nyomozati anyagra hivatkozó beszámolóban.

Az SZ, az NDR és a WDR szerint a magyar hatóságok 2015. augusztus 13-án megkezdték a bűnözők telefonjainak lehallgatását és a beszélgetések rögzítését. A tényfeltáró munkacsoport által megismert dokumentumok között több száz oldal csak a beszélgetések leiratait tartalmazza, köztük a tragédiával végződött úton folytatott telefonbeszélgetésekét.

Azonban a magyar hatóságok "nyilvánvalóan" túlságosan későn kezdtek hozzá a felvételek lefordításához és elemzéséhez, ezért valószínűleg nem tűnt fel nekik az embercsempészek életveszélyes tevékenysége - áll a beszámolóban, amely szerint a magyar illetékesek többszöri érdeklődésre nem adtak felvilágosítást arról, hogy pontosan mikor értékelték ki a felvételeket.

Schmidt Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség sajtószóvivője az SZ, az NDR és a WDR munkacsoportjának elmondta: ha a magyar hatóságoknak lett volna esélyük a "rettenetes cselekmény" megakadályozására, akkor meg is tették volna, de a rögzített beszélgetéseket csak a tragédia után tudták lefordítani és kiértékelni.

Azt is elmondta, hogy nem figyelt állandóan valaki fülhallgatóval a felvételeket készítő berendezéseknél, mivel az utakat hajnali 3 óra és 5 óra körül bonyolították le.

Az embercsempészek 2015. augusztus 26-án hajnalban a 71 embert bezárták egy belülről nem nyitható, sötét, szellőzés nélküli hűtőkamionba. A Kecskemétről a magyar-osztrák határra tartó hűtőkocsiban 59 férfi, 8 nő és 4 gyermek az indulástól számított három órán belül, még magyar területen megfulladt. Dörömbölésüket és kiabálásukat a kamiont vezető férfi ugyan észlelte, de a bűnszervezet vezetőjétől telefonon kapott utasítás miatt nem nyitotta ki a raktér ajtaját, hogy minél hamarabb eljusson Nyugat-Európába. Később a vádlottak a kamiont az ausztriai A4-es autópályán, Parndorf közelében hagyták és visszatértek Magyarországra.

A bűnszervezet tagjai másnap hajnalban 67 embert zsúfoltak be egy szintén zárt hűtőkocsiba Mórahalom közelében, őket az ausztriai Gálosig (Gols) vitték. A bezárt emberek ebben ki tudták rúgni a kamion rakterének ajtaját, így senki sem halt meg.

A Parndorfnál veszteglő kamionban fekvő holttesteket is másnap fedezték fel.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség 11 afgán, bolgár és libanoni férfi ellen emelt vádat. A kiemelt jelentőségű bűnügy valamennyi vádlottját bűnszervezetben, a csempészett személyek sanyargatásával, részben üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntettével vádolják. Négy vádlottnak ezen kívül különös kegyetlenséggel, több, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt is felelnie kell. A tárgyalás június 21-én kezdődik a Kecskeméti Törvényszéken.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×