Az antiszemitizmus erősödése határozottabb európai uniós válaszokat követel, hatékonyabb felelősségre vonásra és nemzetközi együttműködésre van szükség - állapították meg az Európai Parlament képviselői brüsszeli plenáris ülésükön elfogadott állásfoglalásukban csütörtökön.

A parlamenti szavazáson a képviselők elfogadták az EU bécsi székhelyű Alapjogi Ügynökségének (FRA) 2018-2022-es munkatervét is, amelyben

• a menekültek és migránsok jogai,
• a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni fellépés,
• a személyes adatok védelme és
• a romák társadalmi befogadása a fő prioritások.

Az uniós parlament tájékoztatása szerint a képviselők kijelentették, hogy a gyűlöletbeszéd és az európai zsidóság elleni erőszak összeegyeztethetetlen az európai értékekkel, ezért a tagállamoknak gondoskodniuk kell zsidó állampolgáraik biztonságáról.

A képviselők arra szólítják fel a vezető politikusokat, hogy módszeresen és nyilvánosan szálljanak szembe az antiszemita nyilatkozatokkal és jelöljenek ki nemzeti koordinátorokat az antiszemitizmus elleni fellépésre. Továbbá azt javasolták, a holokauszt legyen iskolai tananyag.

Kiemelték, hogy a rasszista indítéknak súlyosbító körülménynek kell számítania a bűncselekmények megítélésekor, az internetes antiszemita kommentek ellen pedig a büntetőjogilag kellene fellépni - olvasható az állásfoglalásban.

Kijelentették, hogy a bűnüldözésben jobb nemzetközi együttműködésre, speciális gyűlöletbeszéddel foglalkozó rendőri egységekre van szükség, ezen felül pedig a tagállamoknak a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) antiszemitizmus definícióját kellene használnia.