Nem attól lesz kétsebességes az Európai Unió, hogy azt konkrétumok nélkül előre eldöntenék - hangsúlyozta Fóris György.
„Szószaporítás azt mondani, hogy legyen kétsebességes Európa, de nem mondom meg, miben, mi által, hogyan. Ezzel szemben, ha nem mondok semmit, akkor is hirtelen különböző tagország-csoportok elkezdenek másként haladni. Az eurózónában jelenlévő 19 ország úgy dönt, hogy az eddigi 28-aknak működtetett költségvetésen belül létrehoznak egy mikroeuró-költségvetést, amiből európolitikákat, például mentőalapokat a saját befizetéseikből külön finanszíroznak, ezáltal szűkül a közös költségvetés. Vagy ha úgy döntenek, hogy a demokratikus legitimitást úgy biztosítják a saját döntéseikhez, hogy létrehoznak külön egy kis európarlamentet. Ezen nem fognak nem fognak részt venni a magyar képviselők még megfigyelőként sem, mert itt a 19-ek a maguk ügyeit beszélik meg. Ekkor
a gyakorlatban elkezd kicsit különböző módon és feltételekkel élni,
két külön büdzsé már jelentős dolog.”
A BruxInfo elemzője szerint a résztvevők kudarca, ha az EU valamilyen kihívásra nem tud hatékony választ adni.
„Ami érte Európát, az európai országokat, az akkor is érte volna, ha nincs EU.
A menekültek akkor is elindultak volna, a klíma akkor is változna, a helyi háborúk akkor is elüldöznék őket és az információs technika megmutatná nekik, hogy ide érdemes jönni, mert itt van gazdagság. A menekültek nem az EU-ba akarnak menni, hanem konkrét országokba. Svédországba, Németországba akkor is akarnának menni, ha nem lenne EU. Putyin jó eséllyel akkor is annektálta volna a Krímet. A külső kihívásokat megélik a tagországok, de nem tudják összerakni közös mandátummá az egészet, megmarad tagországok közötti viták szintjén. Ami jelenleg folyik, nem a menekültügyi politika, hanem annak kihordásának kudarca, ami tulajdonképpen a résztvevők kudarca.”
Fóris György szerint ugyanakkor az elmúlt évek egymást követő gazdasági alapú válságainak kezelésére sikeres intézményrendszer alakult ki.
Nem elég felhajtóerő
Önmagában a britek uniós kilépésének példája nem ültethető át más országokra - fejtette ki a BruxInfo elemzője. Az Európai Uniónak tagadhatatlanul súlyos veszteséget jelent a Brexit - hangsúlyozta a BruxInfo elemzője.
„Egy nagy gazdasági erejű ország, a stratégiai jelentőségéről nem is beszélve, pénzügyi központ. Sok dolog miatt az elvesztése, az, hogy nem a közös projektet támogatja,
súlyos veszteség.
Érzelmi, pszichikai szempontból is az, mert kikezdi azt az addigi imázst, hogy ez egy állandóan növekvő projekt, mindenkit csak vonz, látszólag azt sugallja, taszítani is tud.”
A BruxInfo elemzője szerint a franciák nem indulhatnak ki a britek példájából, még ha az elnökválasztás első fordulójának jelenlegi fő esélyesét,
Marine Le Pent bátoríthatja is a Brexit.
„Először is egy eurótagságot minél előbb megpróbál majd megkérdőjelezni, másrészt lehet, hogy egy EU-tagsági népszavazást könnyen megpróbál majd keresztülverni. Ő valóban abból indult ki, hogy ha a briteknek sikerült, nekik is sikerülhet. De persze a britek viszonya és helyzete az egész európai projekthez szigetországként kezdettől fogva egész más, mint a szívében lévő Franciaországnak. Nem hiszem, hogy ilyen történelmi elemzésekbe Le Pen asszony hajlandó lesz belemenni. Ő ebben hisz, elindítaná, de nem hiszem, hogy azért nyerne elnökválasztást, mert azt ígéri, hogy kiír EU-tagsági népszavazást. Van egy kör, főleg délen, amelyiknek ez esetleg szimpatikus lehet. A hihetetlen mértékben megrendült politikai elittel szembeni bizalmatlanságot és elégedetlenséget ki tudja aknázni. Ezzel ki tud alakítani magának egy hatalmi pozíciót, amit majd arra használna, hogy megvalósítsa a brit példát. Nem hiszem, hogy a brit szavazás felhajtóerő tud lenni akkor, ha a helybéli gazdaság jól működik, a politikusok valamennyire hitelesek maradnak és az emberek életkörülményei nem romlanak.
Pusztán a britekre való hivatkozással erre nincs piac.”
Fóris György egyúttal megjegyezte, hogy bár adódhatnak váratlan helyzetek a második fordulóra, a jelenlegi előrejelzések szerint Le Pen elnökké választása nem valószínű.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!