Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Az ENSZ-főtitkár figyelmeztette Trump kormányzatát

António Guterres, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára óva intette Washingtont a pénzügyi támogatások hirtelen csökkentésétől, egyben kifejezte készségét az ENSZ pénzügyi reformjára - tájékoztatott a főtitkár szóvivője csütörtökön.

"A pénzügyi támogatások hirtelen csökkentése spontán intézkedésekre kényszeríthet, amelyek alááshatják a hosszú távú reformtörekvéseket" - mondta Guterres, aki kijelentésével Donald Trump amerikai elnök kormányzatának első költségvetési tervezetére reagált. Trump az amerikai kongresszusnak csütörtökön elküldött tervezetében egyebek mellett el akarja törölni a világszervezet klímaprogramjainak, köztük a párizsi klímavédelmi egyezményben a fejlődő országok számára létrehozott klímaalapnak szánt támogatásokat.

Szóvivője szerint Guterres hajlandó párbeszédet folytatni a 193 tagállamot számláló világszervezet hatékonyabbá tételéről.

Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet a világszervezet hatékonyságát bírálva elmondta: "Az ENSZ sok területen többet költ, mint amennyit kellene, és ezzel számos tekintetben nagyobb pénzügyi tehertételt jelent az Egyesült Államoknak, mint más országoknak". Trump pedig korábban úgy fogalmazott, hogy az ENSZ "olyan lett, mint egy klub, amelyben a tagok összejönnek, beszélgetnek és jól szórakoznak".

Az Egyesült Államok az ENSZ békefenntartó misszióinak költségvetéséből mintegy 28 százalékkal, vagyis jelenleg 7,9 milliárd dollárral (2300 milliárd forint) messze a legnagyobb terhet vállalja. Washingtont Kína és Japán követi 10-10 százalékos részesedéssel a költségekből, míg Németország és Franciaország 6-6 százalékot visel.

Az ENSZ 2016-os és 2017-es évi 5,4 milliárd dolláros rendes költségvetéséből is az Egyesült Államok legnagyobb befizetőként, vagyis mintegy 22 százalékkal veszi ki a részét.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×