Infostart.hu
eur:
379.88
usd:
324.81
bux:
126534.75
2026. március 3. kedd Kornélia

Szakértők: Budapest példája után a NOB-nak változtatnia kell

A 2024-es budapesti olimpiai pályázat visszavonása a korábbi visszalépések után rávilágít arra, hogy az olimpiai modellben változások szükségesek - vélik szakértők, a nemzetközi olimpiai mozgalomban tevékenykedők.

A játékok rendezési jogáért korábban a legélesebb versengés zajlott a sport világában, az elmúlt években azonban egymást éri a jelentkezők korai kiszállása költségekre, méretre, vagy lakossági ellenállásra hivatkozva.

Szerda este a magyar kormány határozott úgy, hogy javaslatot tesz a Fővárosi Önkormányzatnak, valamint a Magyar Olimpiai Bizottságnak a 2024-es budapesti olimpia és paralimpia megrendezésére irányuló pályázat visszavonására a politikai egység megbomlása miatt. Így csupán két város, Los Angeles és Párizs közül választhatnak majd a NOB-tagok szeptember 13-án, Limában.

"A NOB-nak bátrabbnak kell lennie terméke, illetve az olimpiai értékek védelmében" - véli Sztratosz Szafioleasz olimpiai tanácsadó, aki több pályázatban, köztük a tavaly visszavont rómaiban tevékenykedett.

Komoly vitákra van szükség, hogy világossá váljon: a játékok megrendezése átformálja a városokat. A NOB-nak azt is el kell mondania, hogy a pályázatoknak akkor is van hasznuk, ha végül nem az adott várost választják ki" - mondta.

A 2024-es játékokért jelentkezők közül Boston, Hamburg, Róma és Budapest visszalépett, annak ellenére, hogy a NOB 2014-ben az Agenda 2020-szal változtatásokat léptetett érvénybe. A 40 intézkedésből álló reformcsomag, amely a méretek és a költségek kordában tartására, a gazdaságos rendezésre és a fenntarthatóságra irányult, láthatóan nem tudott gátat szabni a visszalépéseknek - írja a Reuters.

"Át kell tekintenünk, min szükséges változtatnunk. Az Agenda 2020 előremozdította a dolgokat, de tovább kell haladnunk. Nyilvánvalóan csalódás Budapest visszalépése. Magyarország nagyszerű olimpiai múlttal rendelkezik, csalódás, hogy úgy határoztak, nem maradnak versenyben" - mondta Adam Pengilly korábbi olimpikon brit szkeletonos.

Az Agenda 2020 bevezetése óta mindig csak két pályázó maradt versenyben a szavazásra. A 2022-es téli játékokért érdeklődők közül Oslo, Stockholm, Krakkó és Lviv (Lemberg) szállt ki idő előtt a versenyből, így a NOB Peking és Almati közül választotta ki előbbit.

Ezen kívül München - bár felmerült - versenybe se szállt ugyanezért a téli olimpiáért EGY helyi népszavazás eredményeként, St. Moritz jelentkezését a 2026-os téli olimpiáért pedig pár hete vetették el a környék lakói.

Pengilly szerint az a kép rajzolódik ki, hogy vannak európai érdeklődők, de ezek később visszalépnek.

Figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi pályázati eljárásban túl sok a vesztes - jelentette ki Thomas Bach NOB-elnök még decemberben, hozzátéve: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság keresi a változtatási lehetőségeket, hogy ez ne így legyen.

"Nem az a célja egy olimpiai jelentkezési folyamatnak, hogy veszteseket termeljen" - mondta.

A legutóbbi visszalépés után a változtatások sürgetőek, már csak azért is, mert az utóbbi időben olyan elképzelések is megfogalmazódtak, hogy szeptemberben, Limában a 2024-es és a 2028-as olimpiát is odaadnák Los Angelesnek és Párizsnak, vagy fordítva. Ennek az eljárásnak a támogatói szerint hosszú távú stabilitás alakulna ki, és nem lennének vesztesek. Ugyanakkor egy ilyen lépéssel kizárnák a 2028-as olimpiáért még jelentkezni szándékozókat a versenyből, illetve pénzügyi és politikai bizonytalanságot rejtene magában az, hogy 11 évvel az adott olimpia előtt ítélnék oda a rendezési jogot - véli a Reuters.

Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×