Donald Trump amerikai elnök már többször megkérdőjelezte azoknak az európai NATO-tagországoknak az elkötelezettségét a szövetség mellett, amelyek nem növelik katonai kiadásaikat GDP-jüknek legalább két százalékára. Az Egyesült Államok állja a NATO költségeinek 70 százalékát. Jim Mattis amerikai védelmi miniszter pedig szerdán figyelmeztette a szövetségeseket, hogy miután már korábban ígéretet tettek a Washington által elvárt hozzájárulás teljesítésére, ha nem teszik meg ezt, az Egyesült Államok is csökkenteni fogja hozzájárulását.

"Az Egyesült Államok ezt már sok-sok éve mondja. Én nagyon ellene vagyok annak, hogy beadjuk a derekunkat" - jelentette ki Juncker. Hozzátette, hogy Németországnak nem lenne pozitív a költségvetése, ha megnövelné a katonai kiadásait a GDP-je két százalékára a mostani 1,22 százalékról. "Nem szeretem, hogy amerikai barátaink leszűkítik a biztonság kérdését a haderőre, az volna ésszerű, ha egy több összetevőből álló dologként tekintenénk a modern stabilitási politikára. Ha megnézzük, hogy mit tesz Európa a védelem, a fejlesztési és a humanitárius segélyezés területén, akkor az összehasonlítás az Egyesült Államokkal már teljesen másképp néz ki. A modern politika nem csak a védelmi kiadások növelését jelenti. Az európaiaknak inkább hatékonyabban kell elkölteniük a védelemre szánt pénzt" - jelentette ki Juncker.

Nagy-Britanniának az Európai Unióból való kilépéséről szólva a bizottsági elnök azt mondta: szerinte a most tervezett két évnél tovább tart majd, amíg London a kiválás minden részletében meg tud állapodni Brüsszellel. Legalább 20 ezer brit törvényt kell megváltoztatni a kilépéshez - mondta.

Juncker egy szombati rádiónyilatkozatában bejelentette, hogy nem indul újra az Európai Bizottság elnöki tisztségéért.