eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 28. szombat Kamilla
Nem fognak a korrupciós vádak Angela Merkel kihívóján

Nem fognak a korrupciós vádak Angela Merkel kihívóján

Újabb, egykori Európai Uniós vezető kénytelen magyarázkodni. Most azonban a korábbiaknál is nagyobb a tét, hiszen se Jose Manuel Barrosonak, se pedig Neelie Kroesnak nem voltak olyan vezetői ambíciói, mint a legutóbb hírbe hozott Martin Schulznak.

Az Európai Parlament alig pár hete távozott elnökéről a Der Spiegel című német lap írta meg a hétvégén, hogy nem kizárt:

pénzügyi szabálytalanságokat követhetett EP-elnökként.

A dolog azért különösen is érdekes, hiszen Schulz a közelgő németországi választásokon Angela Merkel baloldali kihívója, a Német Szociáldemokrata Párt kancellárjelöltje.

A német lap azt írta, az EP költségvetési ellenőrző bizottságában továbbra is várnak azokra a dokumentumokra, amelyekkel Martin Schulz cáfolni szeretné azt a gyanút, hogy a 2014-es EP-választás előtt pártpolitikai célokra fordított olyan erőforrásokat, amelyeket csak EP-elnöki feladataihoz használhatott volna fel.

Három éve Schulz volt a szocialisták képviselőcsoportjának bizottságielnök-jelöltje, a kampányra azonban elnöki teendőire rendelkezésre álló forrásokat nem használhatott fel. Az Európai Bizottságban a biztosoknak a kampány idejére kötelezően szabadságra kellett menniük, Schulz állítólag felvette azt követően is a 304 eurós napidíját, hogy 2014. január 26-án a baloldaliak csúcsjelöltje lett. A gyanú szerint az események egy részére a parlament költségére, parlamenti alkalmazottak kíséretében utazott. A napidíjáról csak április 18-án, öt héttel az EP-választás előtt mondott le.

Nem fognak a korrupciós vádak Angela Merkel kihívóján

„Ezek a vádak már nem először merültek fel, de nem kaptak ekkora visszhangot – mondta Gyévai Zoltán, a Bruxinfó főszerkesztője. - Nem feltétlenül kell arra gondolni, hogy a háttérben a Merkel-team be akarja mártani Schulzot, egyszerűen megjelent a német politikai térképen fontos tényezőként. Népszerű volt az első felmérések szerint, amikor kiderült, hogy a szociáldemokraták kancellárjelöltje lett. Ilyenkor átvilágítják a jelöltet, és a korábbi esetleges csontvázak kidőlhetnek a szekrényből. De az Európai Parlamentben nem belül még nem láttam olyan mélyreható vizsgálatot, amely egy európai parlamenti vezető politikus későbbi karrierjét kettétörte volna.”

A német szociáldemokrata párt szerint a jobbközép pártszövetség lejárató kampányt indított kancellárjelöltjük és jövendő elnökük, Martin Schulz ellen. Az SPD főtitkára hétfői berlini tájékoztatóján azt mondta, az állítólagos visszaélésekre vonatkozó vádak némelyike igen régi, másokat pedig már "töviről-hegyire" kivizsgáltak és cáfoltak, az EP-volt elnöke tisztán került ki a "sárdobálásból". A CDU főtitkára úgy válaszolt, nem tekinti lejárató kampánynak, ha egy jelölt korábbi tevékenységével kapcsolatban kritikus kérdéseket vetnek fel.

Egy friss felmérés szerint a Schulz-dosszié hidegen hagyja a legtöbb német választót. A Forsa vizsgálata szerint

nem csökkent a politikus népszerűsége,

ha közvetlenül lehetne kancellárt választani, a németek 37 százaléka továbbra is az SPD jelöltjére szavazna. Gyévai Zoltán szerint, mivel Martin Schulz már nem a parlament tagja, ha a testület igazoltnak látja a gyanút, nem tud már eljárni a német politikus ügyében.

„Hűtlen kezelésről lehet szó, és akkor természetesen az Európai Parlamentnek feljelentést kell tennie a hatóságoknál, és nekik kell kivizsgálniuk, és kezdeményezni a vádemelést. Ilyenkor a vizsgálatokat mindig az adott ország hatóságai folytatják le, jelen esetben tehát Belgium” - mondta Gyévai Zoltán.

Itt még nem tartunk, sőt, a gyanút és Schulz azt cáfolni kívánó bizonyítékait egyelőre az EP költségvetési ellenőrző bizottsága vizsgálja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Frank-Walter Steinmeier tartotta magát a kiszivárgott menetrendhez, és ennek megfelelően pénteken feloszlatta Bundestagot. Egyidejűleg hivatalosan is február 23-ra tűzte ki az előrehozott parlamenti választásokat. Az egyik döntés sem meglepetés, de az alkotmányban rögzítettek szerint szükség volt az államfő hivatalos nyilatkozatára.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×