Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Ha elnökválasztás, akkor kedd

1845 óta mindig kedden választanak elnököt az Egyesült Államokban.

Az immár 171 éves hagyomány nem túl praktikus. Kedd munkanap, az emberek dolgoznak, többségük reggel, a munkába indulás előtt, vagy hazafelé megy szavazni, nagy a tumultus a választási helyiségekben.

A hagyomány azonban régi, és kikezdhetetlennek tűnik. 1845-ben döntöttek arról, hogy mindig november első hétfője utáni kedden tartják az elnökválasztást, 1875-től a kongresszus alsóháza, a képviselőház megválasztását is ezzel egy időben rendezik meg, majd 1914-ben a szenátusi választásokat is ehhez az időponthoz kötötték.

A hagyomány azokra az időkre nyúlik vissza, amikor Amerika még jobbára agrárállam volt. Az amerikaiak többsége akkor még farmerként kereste kenyerét, mélyen vallásos hittel templomba járt, és akkoriban idő kellett az utazáshoz, hiszen nem voltak aszfaltozott utak, és szavazóhelyiségeket csupán megyeszékhelyeken állítottak fel. A választást a farmergazdák elfoglaltságaihoz és életritmusához igazították.

Vasárnapra nem lehetett kiírni a szavazás napját, mert az emberek templomban voltak. Tavasszal vetettek, nyáron a földeken dolgoztak, majd arattak, novemberre azonban már a késő őszi aratásnak is vége lett. November elején szerte az országban még enyhe volt az időjárás, nem köszöntött be a kemény tél, a földutak még járhatóak voltak. Így esett a választás novemberre.

De vajon miért az első novemberi hétfő utáni keddet választották?

A törvényhozók mindenképpen el akarták kerülni, hogy a választás napja november elsejére essék. Ennek vallási, gazdasági és természetesen politikai okai voltak.

November elseje Mindenszentek napja, a római katolikusok számára szent nap, de több ortodox keresztény és protestáns felekezet is ünnepli. A kereskedők többsége az előző havi könyvelését mindig november első napján készítette el, a kongresszusi politikusok pedig aggódtak, hogy a gazdaság előző havi sikere, vagy éppen sikertelensége azonnal befolyásolhatja a választók döntését.

Az elmúlt másfél száz esztendőben senki nem akarta megbolygatni ezt a rendet. 2005-ben azonban civil kezdeményezésre csoport alakult, amely zászlajára tűzte a választás napjának áthelyeztetését. A Miért kedd? nevű csoportot Andrew Young, volt ENSZ-nagykövet, Norm Ornstein, kongresszusi politikával foglalkozó politológus és Bill Wachtel, New York-i ügyvéd hívta életre. Néhány kongresszusi politikus melléjük állt, és 2012-ben két demokrata párti képviselő - Steve Israel New York államból és a connecticuti John Larson - bejelentette, hogy törvényjavaslatot terjesztett elő a választás napjának megváltoztatásáért. A két képviselő szombatra és vasárnapra szerette volna áthelyezni, azzal indokolva a javaslatot, hogy akkor valószínűleg többen járulnának az urnákhoz.

Az elmúlt évtizedben azonban a többször is előterjesztett kezdeményezés soha nem került a képviselőház elé, mindig megfeneklett már a bizottsági vitákban.

Megmaradt hát az első novemberi hétfő utáni kedd a választás napjának. Igaz, a hagyomány nem teljesen őrződött meg, hiszen sok szövetségi államban megteremtették a korai szavazás lehetőségét.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×