Infostart.hu
eur:
369.72
usd:
336.19
bux:
143264.78
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Ha elnökválasztás, akkor kedd

1845 óta mindig kedden választanak elnököt az Egyesült Államokban.

Az immár 171 éves hagyomány nem túl praktikus. Kedd munkanap, az emberek dolgoznak, többségük reggel, a munkába indulás előtt, vagy hazafelé megy szavazni, nagy a tumultus a választási helyiségekben.

A hagyomány azonban régi, és kikezdhetetlennek tűnik. 1845-ben döntöttek arról, hogy mindig november első hétfője utáni kedden tartják az elnökválasztást, 1875-től a kongresszus alsóháza, a képviselőház megválasztását is ezzel egy időben rendezik meg, majd 1914-ben a szenátusi választásokat is ehhez az időponthoz kötötték.

A hagyomány azokra az időkre nyúlik vissza, amikor Amerika még jobbára agrárállam volt. Az amerikaiak többsége akkor még farmerként kereste kenyerét, mélyen vallásos hittel templomba járt, és akkoriban idő kellett az utazáshoz, hiszen nem voltak aszfaltozott utak, és szavazóhelyiségeket csupán megyeszékhelyeken állítottak fel. A választást a farmergazdák elfoglaltságaihoz és életritmusához igazították.

Vasárnapra nem lehetett kiírni a szavazás napját, mert az emberek templomban voltak. Tavasszal vetettek, nyáron a földeken dolgoztak, majd arattak, novemberre azonban már a késő őszi aratásnak is vége lett. November elején szerte az országban még enyhe volt az időjárás, nem köszöntött be a kemény tél, a földutak még járhatóak voltak. Így esett a választás novemberre.

De vajon miért az első novemberi hétfő utáni keddet választották?

A törvényhozók mindenképpen el akarták kerülni, hogy a választás napja november elsejére essék. Ennek vallási, gazdasági és természetesen politikai okai voltak.

November elseje Mindenszentek napja, a római katolikusok számára szent nap, de több ortodox keresztény és protestáns felekezet is ünnepli. A kereskedők többsége az előző havi könyvelését mindig november első napján készítette el, a kongresszusi politikusok pedig aggódtak, hogy a gazdaság előző havi sikere, vagy éppen sikertelensége azonnal befolyásolhatja a választók döntését.

Az elmúlt másfél száz esztendőben senki nem akarta megbolygatni ezt a rendet. 2005-ben azonban civil kezdeményezésre csoport alakult, amely zászlajára tűzte a választás napjának áthelyeztetését. A Miért kedd? nevű csoportot Andrew Young, volt ENSZ-nagykövet, Norm Ornstein, kongresszusi politikával foglalkozó politológus és Bill Wachtel, New York-i ügyvéd hívta életre. Néhány kongresszusi politikus melléjük állt, és 2012-ben két demokrata párti képviselő - Steve Israel New York államból és a connecticuti John Larson - bejelentette, hogy törvényjavaslatot terjesztett elő a választás napjának megváltoztatásáért. A két képviselő szombatra és vasárnapra szerette volna áthelyezni, azzal indokolva a javaslatot, hogy akkor valószínűleg többen járulnának az urnákhoz.

Az elmúlt évtizedben azonban a többször is előterjesztett kezdeményezés soha nem került a képviselőház elé, mindig megfeneklett már a bizottsági vitákban.

Megmaradt hát az első novemberi hétfő utáni kedd a választás napjának. Igaz, a hagyomány nem teljesen őrződött meg, hiszen sok szövetségi államban megteremtették a korai szavazás lehetőségét.

Címlapról ajánljuk
Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat

Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat

„Pár perce megjelent a Magyar Közlönyben a kormány döntése: vége a Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncessziónak!” – írta Facebook-oldalán Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki elmondta egy videóban: a szerződés közös megegyezéssel szűnik meg. 2027. március 31-ével a koncesszor visszaad minden kollégát, gépet, akiket annak idején megkapott az államtól.

Vlagyimir Putyin: nem hiszem, hogy bárki is számított volna arra, hogy minden ilyen jól alakul

Közös nyilatkozatban rögzítette a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megőrzése iránti elkötelezettségét Kína, Oroszország és az Egyesült Államok a három ország vezetőinek csütörtöki sencseni találkozóján. Trump és Putyin már elhagyta a találkozó helyszínét.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Nagy bajba sodorhatja saját hadiiparát Amerika – Már csak hetek vannak hátra

Nagy bajba sodorhatja saját hadiiparát Amerika – Már csak hetek vannak hátra

2027. január 1-jétől a Pentagon beszállítói nem használhatnak Kínából, Oroszországból, Iránból és Észak-Koreából származó ritkaföldfémeket, tantált és volfrámot, még akkor sem, ha a feldolgozás csak egy része zajlik ezekben az országokban. Az amerikai ipar azonban egyelőre nem rendelkezik elegendő saját kapacitással a bányászattól a kész mágnesek gyártásáig, a szövetségi támogatással épülő üzemek pedig még nem képesek kereskedelmi léptékű termelésre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×