Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós

Andrzej Duda: változik a gondolkodás a migrációról

A migráció témájában változik a nyugat-európai politikusok gondolkodása, nemzeti érdekeket áthidalva Európában ez ügyben kompromisszumra lehet jutni - hangoztatta Andrzej Duda lengyel elnök szombaton a délkelet-lengyelországi Rzeszówban, a visegrádi csoport (V4) államfőinek csúcstalálkozóján.

A lengyel államfő a csúcsot záró sajtóértekezleten kérdésre válaszolva rámutatott: Lengyelországba "igazából nem jönnek" a közel-keleti menekültek, Magyarországot pedig tranzitországnak tekintették. A témára a Nyugat ezért másképp tekint, "mint mi" - tette hozzá.

Felidézte: a V4-ek a szeptemberi pozsonyi EU-csúcson a migráció témájában a rugalmas szolidaritás elvét javasolták. Ez egyetértésre talált az Európai Bizottság részéről is, ami azt mutatja, hogy a hozzáállás változik - mondta, hozzáfűzve: az EU-tagállamoknak természetesen vannak saját érdekeik, de kompromisszumra lehet jutni.

Megerősítette: Lengyelország és a V4-ek nem egyeznek bele a menekültelosztási kvótákba, a migránsok Európán belüli kényszerű átirányításába. "Lengyelországba senki sem fog vonatokkal hozni menekülteket" - jelentette ki, feltéve a kérdést: "Mit kezdjenek velük a lengyel hatóságok? Zárják be őket?" Kifejtette: amennyiben a migránsok élhetnek a szabad mozgás jogával, mindig elhagyhatják Lengyelországot. "És meg is teszik ezt, mi pedig nem tartjuk vissza őket, mert mi minden embernek meghagyjuk a jogait" - hangsúlyozta.

A térségbeli gázpiacok diverzifikációjának szentelt szombati ülésszakról beszámolva a lengyel elnök elmondta: egyértelműen az volt a közös álláspont, hogy az Oroszországból Németországba vezető, a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat gázvezeték terve gazdaságilag nem megalapozott és politikai jellegű.

A legfontosabb kifogás az, hogy az Északi Áramlat "megvalósítása akadályozza a hatékony energetikai unió létrehozását Európában" - szögezte le Duda.

A sajtóértekezletet a kétnapos találkozó harmadik, a kelet-közép-európai gázpiac biztonságának szentelt plenáris ülése után tartották meg. A V4 államfői mellett részt vett rajta Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős szlovák alelnöke is, aki úgy értékelt: az energetikai függetlenség a térség stratégiai prioritása. Elmondta: ennek növeléséhez a Norvégiából Dánián keresztül Lengyelországba vezető új gázvezeték is hozzá fog járulni.

Sefcovic azt is a V4-ek stratégiai érdekének nevezte, hogy 2019-ben is megmaradjon az Ukrajnán keresztüli gázszállítás lehetősége Európába.

A Rzeszów vajdasági központban, valamint a városhoz közel eső Lancutban rendezett csúcs fő témái az energiabiztonság és az európai önazonosság mellett a regionális ifjúságpolitika volt. Az utóbbit illetően a politikusok megegyeztek abban: a térség dinamikus fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy javuljon a négy ország fiataljainak helyzete, meg kell állítani elvándorlásukat, egyebek között a startupok támogatásával, de segítséget kell nyújtani nekik a családalapításhoz is. Úgy döntöttek, hogy a fiatalok támogatásának regionális szinten is testet kell öltenie, egyebek között közös ösztöndíjakban.

A megbeszéléseket a V4-ek EU-beli szerepének is szentelték, megegyeztek abban, hogy az országcsoportnak az erős nemzetállamokból álló, egységes EU-hoz kell hozzájárulnia. Andrzej Duda ebben az összefüggésben pénteken hangsúlyozta: a közép-európai térség országai nem a gyengébb és erősebb, hanem az egyenlő államok Európáját akarják, a kontinensen sok nemzeti identitás létezik, ezek "együtt képezik az európai civilizáció szövetét, melyet védeni akarunk."

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×