A Közgyűlés 71. ülésszakára - amelyen utolsó alkalommal vesz részt Barack Obama és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár - mintegy 135 állam- és kormányfőt, valamint több minisztert várnak. Ban Ki Mun tíz év után 2016 végén köszön le tisztségéből.

"Bár temérdek fájdalmat kiváltó számos konfliktus van, egyik sem okoz annyi halálesetet, pusztítást és nagyszabású bizonytalanságot, mint az egyre súlyosbodó szíriai háború" - mondta Ban Ki Mun újságíróknak szerdán. "A befolyással rendelkező nagy országok kötelessége, hogy felhasználják ezt a befolyást, és megragadják a politikai megoldás ezen utolsó lehetőségét' - tette hozzá.

Az Egyesült Államokat és Oroszországot is magában foglaló Szíriát Támogató Nemzetközi Csoport (ISSG) tagjai a tervek szerint kedden ülnek össze a tanácskozás szünetében - közölték diplomaták, míg az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán tart ülést Szíriáról.

Oroszország azt szerette volna, hogy a BT határozatban erősítse meg az orosz-amerikai tűzszüneti megállapodást, de pénteken közölte, hogy várhatóan nem lesz határozat, mert Washington nem hajlandó megosztani a megállapodást részletező dokumentumokat a 15-tagú testülettel.

Ben Rhodes, a Fehér Ház biztonságpolitikai tanácsadó-helyettese pénteken jelezte, hogy az Egyesült Államok az ENSZ-ben "a szíriai helyzetre, a legutóbbi észak-koreai kísérleti atomrobbantásra és Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni erőfeszítésekre kíván összpontosítani.

Közel ötmillió szíriai menekült el az országból, és másik 6,5 millió vált belső menekültté, aminek következtében tavaly rekord magas, 65,3 millió volt világszerte az otthonukból elmenekültek száma.

Mielőtt a világ vezetői kedden megtartanák hagyományos beszédeiket, a 193 tagú Közgyűlés hétfőn összeül, hogy politikai nyilatkozatot fogadjon el az illegális bevándorlókról és menekültekről. A dokumentum nem kötelező érvényű, és nem tartalmazza Ban Ki Mun felhívását, aki azt szorgalmazta, hogy évente a menekültek 10 százalékát telepítsék le, emberi jogi szervezetek ugyanis alacsonynak találták ezt a rátát.

Barack Obama - aki kedden nyolcadik és egyben utolsó beszédét tartja a Közgyűlésben - még aznap egy adományozó csúcstalálkozó házigazdája lesz, amelynek célja a humanitárius segélyalapok egy harmaddal történő növelése, illetve az évente letelepített menekültek számának megkettőzése. A tanácskozáson csak kötelezettségeket vállaló országok vehetnek részt.

"Nem fogjuk megoldani kedden a menekültválságot, de úgy vélem, a világ vezetői részéről jelentős szándéknyilvánítás tanúi leszünk" - mondta újságíróknak csütörtök Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet.

A Közgyűlésen első alkalommal mond beszédet Theresa May brit és Justin Trudeau kanadai kormányfő, valamint Michel Temer brazil elnök.

Három hónappal a Brexit-népszavazás után kedden Theresa May arról próbálja majd meggyőzni partnereit, hogy Európai Unióból történő távozás ellenére London továbbra is a nemzetközi színtér aktív szereplője lesz.

Justin Trudeau meg kívánja erősíteni, hogy Kanada visszatér a nemzetközi színtérre és az ENSZ-be, amelynek több száz békefenntartót ígért.

Az alkotmányos vádeljárással eltávolított Dilma Rousseff helyét augusztusban elfoglalt Michel Temeré a megtiszteltetés, hogy kedden - Barack Obamát megelőzve - az első beszédet elmondja.

Beszédet mond a júliusi államcsínykísérletet túlélt, de az azt követő megtorlásért bírált Recep Tayyip Erdogan török elnök. Haszan Roháni iráni elnök várhatóan szíriai és jemeni konfliktusról, valamint a Szaúd-Arábiával való feszült viszonyáról beszél majd. Róháni, valamint Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke csütörtökön néhány óra alatt egymást követi majd a szónoki emelvényen, ami ritka egybeesés a Közgyűlés történetében.

Az egy héten át tartó ülésszak szüneteiben több találkozót is terveznek olyan témakörökben, mint a dél-szudáni, a jemeni, az iraki és a líbiai helyzet. A világ vezetői megvitatják az iráni nukleáris kapacitások csökkentésének megvalósítását, valamint a megfeneklett izraeli-palesztin békefolyamatot.

Ban Ki Mun abban is reménykedik, hogy sikerül közelebb hozni a párizsi klímacsúcson megszületett megállapodás megvalósítását, és több állam is elhelyezi a ratifikációra, illetve a jóváhagyásra vonatkozó okmányokat. Az ENSZ közlése szerint eddig húsz ország jelezte ebbéli szándékát. A megállapodást a világ széndioxid-kibocsátásának 55 százalékát képviselő 55 országnak kell ratifikálnia, hogy érvénybe lépjen. Eddig a széndioxid-kibocsátás 39 százalékáért felelős 27 ország tette ezt meg, közöttük a legnagyobb kibocsátóknak számító Egyesült Államok és Kína.

Diplomáciai értesülések szerint várható, hogy szeptember 26-án tartják a negyedik titkos szavazást Ban Ki Mun utódjáról, a három első szavazáson Antonio Guterres volt portugál külügyminiszter végzett első helyen. Ha a BT konszenzusra jut, javasolni fogja a Közgyűlésnek a jelölt megválasztását.

Stephane Dujarric ENSZ-szóvivő szerint több mint 1100 kétoldalú találkozót tartanak az ENSZ-ben a vezetők a jövő héten. "Ez a diplomácia világbajnoksága. Ez a diplomácia Oscar-díjkiosztója. Ez egy érdekes divathét" - összegezte a szóvivő az évente megtartott tanácskozást.