eur:
411.7
usd:
392.54
bux:
79948.78
2024. november 25. hétfő Katalin

Ukrajna a túlélésért küzd

Szerdán ünnepli Ukrajna függetlenségének 25. évfordulóját. Petro Porosenko elnök jelenlétében Kijevben négyezer katona, páncélosok, rakétavetők bevonásával katonai parádét tartanak.

Kijev a parádéval katonai erejét kívánja demonstrálni, azt, hogy az országot védeni kell, miután Oroszország 2014-ben rövid úton elvette tőle a Krím félszigetet, az ország keleti részében pedig oroszbarát felkelést szított. "A harc a függetlenségért folytatódik" - mondta Porosenko az egy évvel ezelőtti katonai parádén. Vlagyimir Putyin orosz elnök közelmúltbeli fenyegetőzései nyomán a harcok kiterjedéséről lehet tartani.

Az ukránok ragyogó jövőt reméltek, amikor parlamentjük 1991 augusztusában, közvetlenül a Mihail Gorbacsov szovjet elnök elleni sikertelen puccs után, kikiáltotta a függetlenséget. Decemberben az Oroszország után a második legfontosabb szovjet tagköztársaság lakói az igenek több mint 90 százalékával megerősítették, hogy saját államot akarnak. "El Moszkvától - ez volt a jelszó. Úgy tűnt, hogy a Donyec-medence nehézipara, a fegyvergyártás, köztük rakéták előállítása, a híres feketeföldi övezet (csernozjom) kedvező gazdasági feltételeket kínál Ukrajna számára.

Ám az elmúlt negyedszázadban Európa területileg második legnagyobb országa nem tudott lábra állni, hanem válságról válságra bukdácsolt. Mindez nem csak Moszkva nyomásgyakorlásán múlik. Az okok között szerepelnek az elhalasztott reformok, a felelőtlen elitek és a belső megosztottság. Bár a szakadék az erősen ukrán nemzeti érzelmű nyugati rész és az az oroszok által dominált keleti terület között sohasem volt olyan mély, mint amilyen mélynek külföldön hiszik, de ezt a szakadékot sohasem sikerült áthidalni.

A Nemzetközi Valutaalap kimutatása szerint Ukrajna a maga 1790 eurós egy főre jutó átlagjövedelmével Moldova után a kontinens második legszegényebb országa. A Transparency International szervezet adatai szerint Ukrajna Oroszországgal versenyez a legkorruptabb európai állam kétes címéért.

A lakosság, függetlenül a Krím elcsatolásától, az elvándorlás és a születések alacsony száma következtében zsugorodik. A statisztikai hivatal azt mutatja ki, hogy az egykor 52 millió fős lakosság mára 43 millió főre csökkent, s a tendencia továbbra is hanyatló.

A középrétegek kétszer lázadtak fel az állapotok miatt: 2004-ben az úgynevezett narancsos forradalom kirobbanásakor, majd 2013-14-ben a Kijev központi teréről, a Majdanról elnevezett lázongás elindításával. Bár az ország kikeveredett Oroszország árnyékából, de a Nyugathoz és annak jólétéhez való közeledés reménye eddig nem teljesült be. Ellenkezőleg: a gyenge állami intézmények minden egyes politikai földindulással csak tovább gyengültek. A civil társadalom a Majdannal nagy áldozatokat hozott, ám a reformok, például a rendőrség megújítása az alulfinanszírozottság és a hatásköri villongások miatt kudarccal fenyegetnek.

A független igazságszolgáltatás és a jogbiztonság többszöri próbálkozás ellenére is csak a jövő zenéje. Az ukránok 76 százaléka véli úgy, hogy az állam vezetése az országot rossz irányba tereli. Ám a közéleti vitákban főleg a külföldről származó veszélyekről esik szó. Viktor Juscsenko volt elnök, remények egykori letéteményese többször is figyelmeztetett az államiság elvesztésére. "Ne vegyük félvállról az állam függetlenségét, már így is nagy árat fizettünk érte. A 20. században hatszor nyilvánítottuk ki függetlenségünket, s ötször veszítettük el" - mondta Juscsenko még 2008-ban a Die Welt című német lapnak a grúziai orosz beavatkozás kapcsán.

Nyolc év elmúltával a figyelmeztetés aktuálisabb, mint valaha. Moszkva a Krím elcsatolásával az ukrán terület négy százalékától fosztotta meg Kijevet. Nagy kelet-ukrajnai területeket ellenőriznek Oroszország által katonailag támogatott szeparatisták. Éppen ezért kisebbfajta csodának tűnik, hogy a himnusz hangjaira az idén is felhúzzák a sárga-kék állami zászlót, s sok ukrán fogja énekelni: "Ellenségeink el fognak tűnni, mint harmat a napban."

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor a béregyezségről: "ez egy történelmi léptékű megállapodás"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×