Farage hétfői londoni sajtóértekezletén közölte: politikai céljai teljesültek azzal, hogy a brit EU-tagságról tartott népszavazáson a brit választók többsége a kilépésre voksolt. "Ennél többet nem is érhetnék el, ezért úgy gondolom, most jött el a megfelelő alkalom arra, hogy leköszönjek" - tette hozzá.

Farage a tavaly májusi brit parlamenti választások után is bejelentette távozását, miután nem sikerült képviselői mandátumot szereznie az alsóházban, de akkor néhány napon belül, saját indoklása szerint "a párton belüli nyomás" hatására visszavonta ezt a döntését. Hétfőn közölte: most nem tesz ilyet, távozási szándéka végleges.

Farage a UKIP alapító tagja, és néhány rövidebb szünettől eltekintve 2006 óta állt párt élén.

Hétfői sajtóértekezletén kijelentette: nem kíván beleszólni abba, hogy ki kövesse őt a UKIP vezetői tisztségében, de ahhoz ragaszkodik, hogy a párt szilárdan továbbra is a brit EU-tagság megszüntetését célzó politikát kövesse. Farage szerint nem szabad megengedni, hogy a brit kormány a választók többségének akarata ellenében "visszatáncoljon" ebben a kérdésben.

A jelenlegi formájában két évtizede létező UKIP régóta hirdetett elsődleges politikai programja Nagy-Britannia kilépése az EU-ból és az uniós állampolgárok szabad munkavállalásának megszüntetése. A párt az elmúlt években jelentős eredményeket ért el: 2014 májusában megnyerte a brit európai parlamenti választásokat, nem sokkal később pedig két időközi választáson is győzelmet aratott, megszerezve első két képviselői mandátumát a brit parlamentben.

A tavalyi parlamenti választások óta azonban csak egy képviselője van az alsóházban, annak ellenére, hogy országosan a szavazatok csaknem 13 százalékát kapta. A brit választási rendszer ugyanis nem arányos, az egyes választókörzetekben az a képviselő győz, aki egyénileg a legtöbb voksot begyűjtötte, akkor is, ha ellenfelei együtt több szavazatot kaptak.

Farage, aki 1999 óta maga is a UKIP európai parlamenti képviselője, a tavalyi brit parlamenti választások előtt meghirdetett programjában közölte, hogy a jelenlegi szint tíz százaléka alá kell leszorítani a Nagy-Britanniában letelepülő bevándorlók számát. A UKIP azóta is érvényes programja szerint a bevándorlási kérelmeket annak az Ausztráliában is honos pontrendszernek az alkalmazásával kell elbírálni, amely számos kritériumot, egyebek mellett a bevándorlók képesítését és a nemzetgazdaság igényeit figyelembe véve határozza meg a bevándorlási jogosultságokat.

A brit EU-tagságról június 23-án tartott népszavazás kilépéspárti kampánycsoportja - amelynek egyik frontembere Boris Johnson, London konzervatív párti előző polgármestere volt - szóról szóra ugyanezt a programot hirdette meg.

Farage nem csatlakozott a kilépést pártoló hivatalos kampánycsoporthoz, a népszavazás után pedig egy televíziós nyilatkozatban gyakorlatilag cáfolta a Johnson vezette kampány érvrendszerének egyik fő elemét, amely szerint Nagy-Britanniának heti 350 millió fontjába kerül az EU-tagság. Farage szerint "elhibázott" volt ennek az érvnek a használata a kampányban.