George Osborne hétfő reggel olvasta fel nyilatkozatát, amelynek elsődleges célja a népszavazási eredmény ismertté válása után kialakult pánikszerű piaci hangulat enyhítése volt.

A pénzügyminiszter nyilatkozata után a valamelyest erősödött a font: az árfolyam a délelőtti londoni kereskedésben 1,34 dollár/font felett járt a korábbi 1,33 dollár körüli szintek után, de ez is még 2 százalékos gyengülésnek felelt meg az előző záróhoz képest.

A népszavazás előtt 1,50 dollár/font feletti árfolyamokat is mértek, de londoni pénzügyi elemzők nem zárják ki, hogy a font hosszabb távon 1,20 dollárig gyengül.

Osborne kijelentette: a megtett előkészületek alapján a Bank of England devizalikviditást tud nyújtani a bankrendszer számára, ha ez szükségessé válik. Mindemellett a jegybank kész 250 milliárd font (százezer milliárd forint) pótlólagos finanszírozás nyújtására normál piaci műveletei keretében a bankrendszer támogatására és a piaci kilengések elsimítására.

Hasonló nyilatkozatot tett már pénteken, a népszavazási eredmény közzététele után Mark Carney, a Bank of England kormányzója. Carney kijelentette: a következő időszakban várható piaci és reálgazdasági volatilitásra a brit pénzügyi vezetés jól felkészült, a Bank of England és a brit pénzügyminisztérium részletes készenléti terveket készített.

A legnagyobb brit bankok számára előírt tőkekövetelmények jelenleg tízszeresen haladják meg a pénzügyi válság előtti szintet, és a Bank of England e bankok esetében olyan stresszhelyzeti teszteléseket végzett, amelyek a mostaninál sokkal súlyosabb helyzeteket modelleztek - mondta Carney.

Hangsúlyozta: mindezek eredményeként a brit bankok több mint 130 milliárd font új tőkét hajtottak fel, jelenleg több mint 600 milliárd font magas minőségű likvid eszközállományuk van, és ez a hatalmas likviditásmennyiség kellő rugalmasságot biztosít a bankrendszernek ahhoz, hogy nehéz időszakokban is folytathassa a brit üzleti szféra és a háztartások hitelellátását.

A jegybank kormányzója is elmondta, hogy a Bank of England kész 250 milliárd font pótlólagos finanszírozásra normál piaci műveletei keretében, és ha szükséges, jelentős devizalikviditást is tud nyújtani. A Bank of England már a népszavazás előtt bejelentette, hogy a referendum időpontja körül három soron kívüli indexált hosszú távú repoműveletet indít a kereskedelmi bankok számára, felső limit nélkül. A Bank of England nem titkolta, hogy ez a korlátlan likviditásinjekció-ajánlat arra az esetre szolgál, ha a népszavazáson a kilépést pártolók kerülnek többségbe, és az ezt követő esetleges piaci sokk likviditásszűkét okozna a brit bankrendszerben.

Hétfői nyilatkozatában Osborne egyenes utalást tett azokra a nyilatkozatokra, amelyekben egyes EU-társállamok vezetői és uniós illetékesek a kilépési folyamat mielőbbi elkezdésére szólították fel Londont. A brit pénzügyminiszter kijelentette: kizárólag Nagy-Britannia dönthet arról, hogy mikor aktiválja a kilépési folyamatot elindító mechanizmust, vagyis a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét. Osborne szerint ezt csak akkor szabad megtenni, ha már világos elképzelések vannak arról, hogy Nagy-Britannia milyen viszonyrendszert kíván kiépíteni az EU-partnerekkel.

Addig, és az azt követő tárgyalási folyamat idején nem változnak az utazási és a munkavállalási jogok, sem a külkereskedelmi feltételek. Arra viszont egyértelmű jelek utalnak, hogy a népszavazási eredmény miatt egyes vállalatok továbbra is halasztják nagy-britanniai beruházási és munkaerő-toborzási döntéseiket, és ennek hatása lesz a reálgazdaságra és a közfinanszírozásra, ezt pedig kezelni kell - mondta a brit pénzügyminiszter. Osborne szerint ugyanakkor a vállalatoknak tudniuk kell, hogy a brit gazdaság erős, igen versenyképes és nyitott.