Infostart.hu
eur:
379.58
usd:
322
bux:
131491.8
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid

Donald Trump erőteljes katonai fellépést akar az Iszlám Állam ellen

Az orlandói tömegmészárlás után Donald Trump, a republikánusok várható elnökjelöltje ismét a Közel-Keletről érkező bevándorlás veszélyeire figyelmeztet, míg Hillary Clinton, a demokraták várható elnökjelöltje szigorúbb belbiztonságot sürgetett, de óvná az amerikai muszlimokat.

Donald Trump a CNN hírtelevízióban és a Fox televíziónak adott interjúkban fejtette ki véleményét, Hillary Clinton pedig a CBS és az MSNBC televízió reggeli műsoraiban beszélt. Trump a Fox televíziónak adott interjújában ismét arra figyelmeztetett, hogy a Közel-Keletről érkező bevándorlók befogadása veszélyekkel jár, miközben szerinte már "ezrek vannak az országban, akiket átitat a gyűlölet". Az orlandói merénylő, Omar Mateen ugyan amerikai állampolgár volt, sőt, az Egyesült Államokban született, Trump azonban arról beszélt, hogy az Egyesült Államok beenged az országba olyanokat, akik "nem mások, mint ez a mániákus férfi volt". "Trójai falovaknak" nevezte a Szíriából és más közel-keleti országokból menekülőket, és élesen bírálta mind Barack Obama demokrata párti elnököt, mind Hillary Clintont. Clintonnak szemére vetette, hogy a tömegmészárlás utáni első reakcióiban, vasárnap, nem használta a "radikális iszlám" kifejezést. "Még csak ki sem ejti a száján ezeket a szavakat" - fogalmazott a Fox televízióban Trump. A CNN hírtelevíziónak adott interjújában pedig azt a közösséget okolta, amelyben a merénylő élt. A mecsetekben és a muszlim közösségekben oda kellett volna figyelni erre az emberre - tette hozzá.

Hillary Clinton visszautasította Trump álláspontját. Az MSNBC televízióban azt mondta: nem az számít, hogy mit mondunk, hanem hogy mit cselekszünk. "Az számít, hogy elcsíptük (Oszama) bin Ladent, nem az, hogy minek neveztük őt, de ha Trump azt vélelmezi, hogy nem nevezem nevén a dolgokat, akkor nem figyel oda eléggé" - fogalmazott Clinton, aki az Obama-kormányzat külügyminisztere volt, amikor az al-Kaida terrorista hálózat vezére elleni rajtaütést végrehajtották.

A demokraták várható elnökjelöltje vasárnap Obama elnökhöz hasonlóan "terrorcselekménynek" minősítette az orlandói vérengzést, hétfőn azonban már kitért a támadás vélhető vallási hátterére. "Egyértelműen megmondtam, hogy terrorista ellenséggel nézünk szembe, aki az iszlámot használja fel arra, hogy legyilkoljon ártatlan embereket. Meg kell állítanunk őket, és ezt meg is tesszük majd. Vereséget kell mérnünk a radikális dzsihadista terrorizmusra, és ezt meg is tesszük majd" - fogalmazott Hillary Clinton az MSNBC-ben. Egyúttal leszögezte: nem szabad démonizálni a muszlimokat, s nem szabad demagóg módon háborút hirdetni egy egész vallás ellen.

A CBS televízióban ugyanakkor azt ígérte, hogy elnöksége esetén olyan szervezetet állítana fel, amely a "magányos farkasokkal", vagyis a nem terrorcsoporthoz kapcsolódóan elkövetett terrorakciók megelőzésével foglalkozna. Sürgette a fegyvervásárlások szigorítását és az internet szigorúbb ellenőrzését is.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan érkezik a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről. Egy hónappal ezelőtt az európai gazdasági és piaci szakértők nagy része egy viszonylag nyugodt 2026-os évet vártak monetáris politikai szempontból, a januári világgazdasági események azonban a várakozások újragondolására késztették a döntéshozókat és a befektetőket is. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése várhatóan nem maga a döntés, hanem az lesz, hogy a közelmúlt eseményei mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×