Infostart.hu
eur:
400.05
usd:
342.32
bux:
99840.58
2025. július 14. hétfő Örs, Stella

A muszlimok számára az év legnagyszerűbb éjszakája

Hétfőn, június 6-án kezdődik meg és július 5-ig tart az iszlám hívők éves böjti időszaka, a ramadán. A ramadán a muszlim holdnaptár kilencedik hónapja, amely a hold járásától függően 29 vagy 30 napos, és a Gergely-naptár szerint minden évben tizenegy nappal korábban kezdődik. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása:

Az iszlám mintegy 1,6 milliárd követőjével - a Föld népességének 23 százalékával - a kereszténység után a világ második legnagyobb vallása, s ma már alig van olyan ország, ahol ne élnének muszlimok. Az iszlám öt oszlopa a hitvallás, a napi ötszöri ima, a ramadán havi böjt, a mekkai zarándoklat és a szegényeknek adandó alamizsna - ezek a vallás legfontosabb parancsolatai, amelyeket minden igazhívőnek követnie kell.

A testet és lelket erősítő harmincnapos böjt azért esik a ramadán hónapra, mert a hagyomány szerint 610-ben e hónap 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki ekkor a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni. Az iszlám szerint ramadánkor a pokol kapui zárva vannak, a démonok le vannak láncolva, így e hónap a sanyarú testi nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka. A hónap neve az arab ramida vagy al-ramad szóból ered, amelynek jelentése perzselő nyári hőség, és arra utal, hogy a jótettek a naphoz hasonlóan kiégetik a bűnöket az emberekből.

A böjt elsődleges célja, hogy a muszlimok az elmélkedésnek és imának szenteljék magukat, növekedjék türelmük és akaraterejük, s bizonyíthassák Allah előtt, hogy lelkük erősebb testüknél, képesek legyőzni testi vágyaikat. A rangra, anyagi helyzetre való tekintet nélkül mindenkire érvényes szabály a vallási közösség tagjainak egyenlőségét is kiemeli, a gazdagoknak is legalább egy időre át kell élniük a szegények mindennapjait. A ramadán egyben a hit nevében folytatott harc időszaka, ehhez fűződik ugyanis az iszlám arábiai térhódításának két döntő mozzanata: a próféta ebben a hónapban aratta első katonai győzelmét ellenfelei felett, és ekkor hódította meg Mekkát is.

A böjt kezdetét hagyományosan úgy határozták meg, hogy az előző hónap végén hithű, megbízható embereket küldtek ki, akik hiteles tanúk előtt igazolták, hogy az újhold látható. Ugyanezt az eljárást követték a hónap végén is, azaz a ramadán hónapja akkor ért véget, amikor a következő újholdat megpillantották. Egy-egy felhős éjszaka vagy éles szemű muzulmán így napokkal is meghosszabbíthatta vagy megrövidíthette a böjtöt. Ma már egyre több országban csillagászati módon határozzák meg a hónap és a böjt kezdetét.

A hívőknek e hónapban napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, fürdéstől, zenehallgatástól, házasélettől és a test egyéb örömeitől. Kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát, de követelmény a jótékonykodás, egyszóval jobban kell figyelniük egymásra. Felmentést csak a tizennégy éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, a csatában harcolók és a betegek kapnak. Az "elvesztegetett" napokat az életerős hívőknek később pótolniuk kell, tehát a hónap elmúltával annyival több napot kell böjtölniük, ahány napra a felmentés érvényes volt. Mivel a böjt a nap járásától függ, kevésbé szerencsés országokban akár hajnali három órától este kilencig is érvényesek lehetnek a tilalmak. A szunnita országokban ramadán idején az öt kötelező ima mellett este végzik a taravih imát, amely a szokásos négyszeri földre boruláshoz (raka) képest nyolc vagy akár húsz rakából áll.

Ramadán idején mindenki igyekszik napkelte előtt felkelni és enni, ezt hívják szuhurnak, régen az utcákon dobolással jelezték a napfelkelte közeledtét. Az élet napszállta után élénkül meg: kezdetét veszi az iftár, a lakoma, a szent helyeket kivilágítják, a boltok kinyitnak. A hónap 26. és 27. napja közötti éjszakára esik a sors vagy elrendelés éjszakája, a Lailat al-Kadr, amelyen a próféta először kapta meg Gábriel arkangyalon keresztül a kinyilatkoztatást. Ez a muszlimok számára az év legnagyszerűbb éjszakája, amelyet az imádkozásnak kell szentelniük, sokan egész éjszaka a mecsetben maradnak, s hitük szerint, ha ima közben fényességet látnak, Allah teljesíti kívánságukat. A böjt befejeződésekor háromnapos nagy ünnepet csapnak, a Kis Bajrámmal tér vissza az élet a rendes kerékvágásba, az emberek megajándékozzák egymást, sok helyen foglyokat engednek szabadon.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Elemzők: a Tisza Pártnak a kormányváltáshoz Fidesz-szavazókat is meg kellene szólítania

Elemzők: a Tisza Pártnak a kormányváltáshoz Fidesz-szavazókat is meg kellene szólítania

A Tisza Párt szombati kongresszusa után abban egyetértenek az elemzők, hogy Magyar Péternek Fidesz-szavazókat is meg kell még nyernie a kormányváltáshoz, abban viszont vitatkoznak, hogy baj-e, hogy még mindig nincsenek képviselőjelöltjei a pártnak. Az InfoRádió Böcskei Balázst, az Idea Intézet stratégiai igazgatóját és Erdélyi Rezső Krisztiánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.14. hétfő, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Masszív fegyverszállítmányt kaphat Ukrajna Trumptól, orosz földön folytatódhat a háború - Híreink az ukrán frontról hétfőn

Masszív fegyverszállítmányt kaphat Ukrajna Trumptól, orosz földön folytatódhat a háború - Híreink az ukrán frontról hétfőn

Donald Trump elnök ma várhatóan bejelenti első Ukrajnának biztosított fegyverszállítmányát, ez az Axios forrásai szerint lehet, hogy olyan rakétákat is tartalmaz majd, melyek akár Moszkvát is el tudják majd érni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég arról beszélt, hogy most megteremtik a körülményeket ahhoz, hogy Oroszország területén folytatódjon a háború. Az orosz hadsereg Kupjanszk bekerítésén dolgozik, közben nagy erőkkel támadnak Szumiban és a pokrovszki térségben is. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×