eur:
410.54
usd:
391.8
bux:
79733.48
2024. november 25. hétfő Katalin

"Németország értékeli a keresztény értékeket az Alaptörvényben"

Németországban nagyra értékelik, hogy a keresztény értékek és a nemzetiségek védelme része a magyar alaptörvénynek - emelte ki a közmédiának pénteken Berlinben adott nyilatkozatában Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki az Országgyűlés Magyar-Német Baráti Tagozatának delegációja élén látogatott a német fővárosba.

A miniszter a szövetségi kormány kisebbségügyi megbízottjával, Hartmut Koschykkal, és a szövetségi parlament (Bundestag) alelnökével, Johannes Singhammerrel - a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusaival - folytatott tárgyalás után elmondta: a német partnerek nagyra értékelik, hogy a keresztény értékek és a nemzetiségek védelme belekerült az alaptörvénybe, és azt mondják, "Magyarország büszke lehet az alkotmányára".

Amikor azonban "a migránsügyről beszélünk, már megjelennek a különbségek" - tette hozzá Balog Zoltán.

Hangsúlyozta: Magyarország elutasítja a kötelező kvótákat, mert "nem gondoljuk, hogy bárki előírhatja a magyar polgároknak, hogy kivel szeretnének együtt élni", de jelentős részt vállal az Európára háruló terhekből.

Ezt mutatja, hogy Magyarország a negyedik helyen áll a tagországok rangsorában az uniós határigazgatási ügynökség (Frontex) görögországi műveletéhez felajánlott katonák számát tekintve - mutatott rá a miniszter.

Megjegyezte: jellemző, hogy az uniós intézmény "még mindig nem volt képes átvenni ezeket a katonákat".

A Bundestag CSU-s alelnökével folytatott megbeszéléssel kapcsolatban kiemelte, hogy Johannes Singhammer támogatásáról biztosította a magyar törekvéseket a menekültek kérdésében, így a határkerítés ügyében is, és elmondta: "ők is úgy gondolják, hogy ha nem sikerül Európa külső határait megvédeni, akkor Bajorország nem fog késlekedni abban, hogy saját határain, a német határ bajorországi szakaszán felállítsák azt az ellenőrzést, amelyre szükség van az illegális, ellenőrizetlen bevándorlás megállításához".

Balog Zoltán hozzátette, hogy a német médiának "nincs pozitív szerepe abból a szempontból, hogy tisztességesen vagy pártatlanul tudósítanának", és a sajtószabadság ügyében komoly német politikusok is súlyos bírálatokat fogalmaztak meg.

Kiemelte: van egy "fősodor, és ami ebbe nem illik bele, arról nem tudósítanak, és ami most beleillik, az az, hogy Németország nagyon szereti a menekülteket, Magyarország pedig gonosz, elutasító, embertelen".

A média ezt az értelmezést erősíti fel, és "a végén már ők maguk is elhiszik, ezért nagyon fontos, hogy elmondjuk a tényeket" - fejtette ki Balog Zoltán.

A tények ismertetése "egyfajta visszarettenést és elgondolkodást" vált ki, és "bízunk benne, hogy ez előbb-utóbb eléri a közvélemény szintjét is, mert mi, magyarok nem szeretnénk barátságtalan népként feltűnni, hiszen barátságos nép vagyunk" - mondta a miniszter.

Azzal kapcsolatban, hogy a Bundestag ösztöndíjprogramjának (IPS) résztvevőivel és a CDU/CSU pártszövetség ifjúsági szervezetének (Junge Union) képviselőivel is találkozik, Balog Zoltán elmondta, hogy sok "jó ügyben kötött szövetség" és mély kulturális, politikai és gazdasági kapcsolatok kötik össze a két népet, de ha mindez nem tudatosul a fiatal német politikus nemzedékben, akkor Magyarország "csak egy ország lesz ott valahol Kelet-Közép-Európában".

"Kitől várhatnánk el, hogy megértse Magyarországot, Közép-Európát, a visegrádi négyeket, ha nem Németországtól, amelynek történetében ugyanúgy két diktatúra volt, a nemzetiszocialista és a nemzetközi szocialista, internacionalista diktatúra, mint ahogy Magyarország történetében is" - emelte ki Balog Zoltán.

Hozzátette: "bízunk benne, hogy a közvetítő szerepet Európa közepén" a fiatal német politikus nemzedék még az elődeinél is jobban be tudja majd tölteni.

Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×