Infostart.hu
eur:
378.09
usd:
320.58
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza

Börtönbüntetésre ítéltek egy korábbi amerikai képviselőházi elnököt szexuális zaklatásért

Szexuális zaklatásért tizenöt hónapig tartó, letöltendő szabadságvesztést és 250 ezer dollár megfizetését szabta ki szerdán az amerikai bíróság Illinois államban Dennis Hastert volt képviselőházi elnökre.

A 74 éves Hastert még fiatal korában, tanárként, szexuálisan zaklatott fiúgyermekeket, majd politikusként, már a washingtoni törvényhozásban is megkörnyékezett fiatal férfiakat. Bűncselekményeit évtizedeken keresztül sikerült eltitkolnia, s noha sokan tudtak róla, elsimították, mivel befolyásos politikus volt, illetve ő maga is fizetett a hallgatásért. Az egyik áldozata perelte be.

Hastert szerdán a bíróságon ismerte el először nyilvánosan is, hogy "legalább egy esetben" valóban szexuálisan zaklatott egy fiút. "Megszégyenülten állok ma itt" - mondta az ítélethirdetésre tolószékben érkező egykori házelnök a bírónak. Majd bocsánatot kért választóitól, támogatóitól és munkatársaitól. Elismerte azt is, hogy tavaly félrevezette az ügyben vizsgálódó Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI). Valamint bűnösnek mondta magát abban is, hogy - megkerülve a törvényt - a bankot nem tájékoztatta egy három és félmillió dolláros átutalás mibenlétéről. A pénzt az egyik volt áldozatának küldte, a hallgatásért cserében. Ám a törvények bizonyos összeghatár felett kötelezően előírják az átutalás okának részletezését, s Hastert ebben félrevezette mind a bankot, mind a nyomozóhatóságot. A nyomozás egyébként éppen emiatt indult meg ellene.

Az ítélet értelmében a 250 ezer dollárt be kell fizetnie a szexuális visszaélések áldozatai számára létrehozott egyik pénzalapba, s a tizenöt hónapig tartó börtönbüntetés letöltése után még két évig felügyelet alatt áll majd. Mindeközben pedig részt kell vennie egy szexuális zaklatókat "megnevelő" programban is.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×