A tudományos akadémiához tartozó intézet több mint ezer, 15 évnél idősebb személynél az iránt érdeklődött, milyen a viszonya az országban élő 16 népcsoporthoz. A válaszadók 1-től 5-ig terjedő skálán értékeltek. Az egyes jegy nagyon szimpatikust, a kettes szimpatikust, a hármas közömböst, a négyes nem szimpatikust, az ötös pedig nagyon nem szimpatikust jelentett.

Az első helyen a szlovákok végeztek 1,88-as minősítéssel, a másodikon a lengyelek 2,61-el, míg a harmadikon a németek 2,87-es átlagjeggyel. Őket a görögök (2,88), a zsidók (2,91), majd a hatodik helyen a magyarok követték 2,93 átlagú minősítéssel.

A korábbi három évben a magyarok átlagjegyei a következők voltak: 2013-ban 2,96, 2014-ben 2,80, tavaly 2,88.

A csehek a legkevésbé az albánokat, az arabokat és a romákat kedvelik, akik a lista utolsó három helyét foglalták el. Az albánok átlagjegye 3,86, az araboké 4,20, míg a romáké 4,26 - derül ki a CVVM felmérésének az eredményéből.

A szlovákok a Csehszlovákia felbomlása (1992) utáni években rendszeresen az első helyen vannak minden hasonló felmérésben, míg a romák szintén hagyományosan az utolsók. A CVVM elemzése szerint az utóbbi években növekvő tendenciát mutat az ukránok, a vietnamiak és az oroszok iránti rokonszenv, míg romlott az arabok, a görögök, a lengyelek, a szlovákok és az albánok megítélése.

Csehországban a legutóbbi, 2011-es népszámláláskor mintegy 8000 ember vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A rendszerváltás utáni első népszámláláskor (1991) még mintegy 20 ezer. Szakértői becslések szerint a csehországi magyarok reális száma ma is mintegy 15 ezerre tehető. Legnagyobb, és egyetlen országos szervezetük, az 1990-ben megalakult Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ), amelynek hét városban van helyi szervezete. Körülbelül tíz kisebb magyar szervezet és klub is működik Csehországban.