eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Peking felháborodott a G7-ek hirosimai közleményén

Peking határozott hangú figyelmeztetéssel tiltakozva fejezte ki felháborodását amiatt, hogy a világ hét legfejlettebb ipari országának ( G7) külügyminiszterei hirosimai találkozójuk alkalmával kiadott közleményükben foglalkoztak a Kelet-kínai és a Dél-kínai-tenger területi vitáival.

Azt várjuk el a G7-ek tagállamaitól, hogy tartsák tiszteletben ígéretüket, miszerint nem foglalnak állást területi vitákkal kapcsolatban - jelentette ki Lu Kang, a kínai külügyminisztérium szóvivője kedden nyilvánosságra hozott közleményében. Elmondta, a világgazdaság gyógyulása továbbra is lassú, ezért a G7 csoportnak a globális gazdaságirányításra kellene összpontosítania, ahelyett, hogy vitákat nagyít fel.

Az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán külügyminisztere a hétfőn véget ért találkozójának végén a hirosimai nyilatkozatban a nukleáris leszerelés kérdését helyezte a középpontba, ám egy külön közleményben a tengerek biztonságáról, a tengeri területi viták békés rendezéséről, a nemzetközi jog, köztük választottbírósági intézmény elfogadásának támogatásáról is állást foglalt.

Ennek hátterében az áll, hogy a Dél-kínai-tengeri szigetvitákban érintett Fülöp-szigetek a hágai Állandó Választottbírósághoz fordult annak megállapítását kérve, hogy Kína térségbeli területi követelései jogilag megalapozatlanok. Megfigyelők úgy ítélik meg, hogy az amerikai jogászcsoport segítségével készült beadvány lényeges elemeit Manila szempontjából kedvezően fogják elbírálni.

Peking korábban többször is közölte, hogy az ENSZ Tengerjogi Egyezményében (UNCLOS) foglaltak szerint - jogával élve - nem vesz részt a választottbírósági eljárásban és annak döntését nem is köteles majd elfogadni. Álláspontja szerint a szuverenitást érintő kérdésekben a választottbíróságnak nincs illetékessége.

A G7-ek aggodalmuknak adtak hangot a kelet-kínai- és dél-kínai-tengeri helyzettel kapcsolatban és kifejezték határozott ellenzésüket "minden egyoldalú, megfélemlítő, kényszerítő lépéssel szemben", amelyek megváltoztathatják a status quót és utaltak a szigetfeltöltésekre is.

Peking válaszában ismételten leszögezte, a szuverenitása alá eső területeken jogában áll építkezni, tevékenysége pedig nem veszélyezteti a szabad hajózást, vagy repülést. A külügyi szóvivő közölte, kormánya elkötelezett a viták kétoldalú tárgyalásokon történő békés, a nemzetközi joggal összhangban álló rendezésére.

Arra figyelmeztette a G7 országait, hogy vessenek véget felelőtlen nyilatkozataiknak és cselekedeteiknek, s vállaljanak konstruktív szerepet a térségi béke és stabilitás fenntartásában. Amennyiben a G7-ek továbbra is meghatározó szerepet kívánnak játszani a világban, a tényekre alapozott igazságot kell szem előtt tartaniuk - fogalmazott Lu Kang, aki szerint az országcsoport hagyta magát befolyásolni "egyes államok" által.

A kínai külügyminiszter az elmúlt héten Pekingben igyekezett meggyőzni a brit és a német kollégáját arról, hogy ne működjön közre a dél-kínai-tengeri viták felnagyításában, és tárgyilagosan megközelítve a kérdést, helyezkedjen semleges álláspontra. Kiszivárgott értesülések szerint a tengerjogi kérdésben Hirosimában olyan heves vita alakult ki, hogy a résztvevők kifutottak a rendelkezésükre álló időből.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×