Infostart.hu
eur:
368.8
usd:
335.98
bux:
142664.5
2026. november 18. szerda Jenő

Adóbevallási láz tört ki a brit parlamentben

Azt követően, hogy a brit miniszterelnök a Panama-papírok miatti vádak nyomán nyilvánosságra hozta adóbevallását, több vezető brit politikus is hasonló lépésre szánta el magát. Akadt azonban kivétel is: az unióból való kilépésért kampányoló Brit Függetlenségi Párt vezére nemet mondott.

Valóságos adóbevallási láz lett úrrá a brit parlamenten. Az úgynevezett Panama-papírok – a nagyhatalmúak és a gazdagok offshore adóelkerülési gyakorlatát taglaló dokumentumok nyilvánosságra hozatala – védekezésre kényszerítette David Cameron brit miniszterelnököt is.

A bizalmas adatok ugyanis arra utaltak, hogy Cameron édesapja is offshore számlákat kezelt és fia pénzének egy részéről is gondoskodott. Emiatt Cameron a nyilvánosság elé tárta adóbevallását. A kormányfő azt is közölte: 2010-ben eladta az ügyben érintett részvényeit, „nehogy felmerüljön az összeférhetetlenség” gyanúja.

Valószínűleg nem számított rá, hogy más politikai vezetők sem hagynak nyugtot könyvelőiknek és követik példáját.

Boris Johnson, a borzas hajú, euroszkeptikus és a jövőben miniszterelnök-szerepre váró londoni főpolgármester is a nyilvánosság elé tárta meglehetősen jelentős bevételeit és adózását.

Nem volt rest az ellenzéki Munkáspárt vezére, Jeremy Corbyn sem, aki szintén bemutatta adóbevallását. Róla az is kiderült, hogy a parlamenti fizetésén kívül mindössze 1800 fontot keresett és késve nyújtotta be az ívet, ezért 100 font bírságot kellett fizetnie.

Corbyn a parlamentben élesen bírálta Cameront, és azt mondta: a kormányfő „nem fogta fel, milyen közfelháborodást okoz világszerte az adóelkerülés... egy szabály vonatkozik az átlagemberekre és egy másik a szupergazdagokra.”

A korábban említett londoni főpolgármester, Boris Johnson viszont évi félmillió fontot vallott be. A pénz közel egyharmada a főpolgármesteri fizetés, míg a nagy része a Daily Telegraph című konzervatív lapnak írt kommentárokból folyik be.

A brit pénzügyminiszter, George Osborne szintén publikált adóbevallása szerint a tárcavezető tudja, hogyan kell bánni a pénzzel. Az előző adóévben 45 ezer fontot kapott osztalékként befektetései után.

Cameron miniszterelnök a parlament előtt vehemensen védelmezte a Panama-papírokban említett édesapját, aki szerinte „keményen dolgozott és a családjáért élt”. Ezért Cameron „nagyon dühös volt”, amikor szóba hozták az édesapját.

A kormányfő azt mondta: nem tartja jó ötletnek, hogy egyre több közéleti személyiség hozza nyilvánosságra adóbevallását. Szerinte elég, ha a kormányfő és az ellenzék vezére, valamint a pénzügyminiszter és az ellenzéki „árnyék pénzügyminiszter” publikálja adatait, „mert ők felelnek az ország pénzügyeiért”.

Több munkáspárti képviselő azonban nem hallgatott rá és nyilvánosságra hozta saját adóbevallását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Milyen hatása lesz a minimumárnak a mézek bolti árára? Itt a válasz

Milyen hatása lesz a minimumárnak a mézek bolti árára? Itt a válasz

Kilónként 3500 forintos minimumárat ajánl a termelői akácmézre, 2500 forintosat pedig a virágmézre az Országos Magyar Méhészeti Egyesület. A termelői árakról, az idei aszály következményeiről és az olcsó importméz hatásáról Bross Pétert, az egyesület elnökét kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Magyar Péter: a kormány döntött a sztrádakoncesszió megszüntetéséről

Magyar Péter: a kormány döntött a sztrádakoncesszió megszüntetéséről

Eldőlt: a kormány megszünteti a sztrádakoncessziót – jelentette be szerda este Magyar Péter miniszterelnök. Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó autópálya-koncesszió megszüntetésétől a kormány azt várja, hogy csökkennek a legalább 23 ezer milliárd forintos állami kiadások. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter korábban azt közölte, hogy a Magyar Közút az üzemeltetést 53, a nagyobb karbantartási munkákat pedig 61 százalékkal olcsóbban végezné el. A szerződést az Európai Bizottság is kifogásolta, mert az uniós végrehajtó szerv szerint túl kevés üzleti kockázatot hárított a koncessziós társaságra. Az utak üzemeltetését a korábbi tervek szerint 2027. április 1-jén veszi át a Magyar Közút, az elszámolás feltételeit azonban egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×