Infostart.hu
eur:
368.77
usd:
335.95
bux:
142664.5
2026. november 18. szerda Jenő

Történelmi látogatást tett Kerry Hirosimában

Meglátogatta a hirosimai emlékművet az amerikai külügyminiszter hétfőn, hét évtizeddel azután, hogy az Egyesült Államok a második világháborúban atombombát dobott a japán városra, 140 ezer ember életét kioltva.

John Kerry az eddigi legmagasabb rangú amerikai tisztségviselő, aki Hirosimában jár. Az amerikai diplomácia vezetője a világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) többi külügyminiszterével látogatta meg a hirosimai Békemúzeumot, majd koszorút helyezett el a létesítményhez csatlakozó park emlékművénél.

Kerry nem tartott beszédet, de az emlékmű vendégkönyvébe írt szavaival a béke üzenetét közvetítette a világ felé, és egy atomfegyvermentes világ mellett foglalt állást. A hét miniszter országaik nemzeti színeinek megfelelő, hajtogatott darumadarakból álló origami-füzérekkel a nyakukban hagyták el a helyszínt.

Az Egyesült Államok az egyetlen ország a világon, amely atomfegyvert vetett be. 1945. augusztus 6-án az Enola Gay névre keresztelt B-29-es bombázóról atombombát dobtak Hirosimára. Három nappal később egy másik japán várost, Nagaszakit érte amerikai atomcsapás. Ott 74 ezer ember halt meg.

"A világon mindenkinek látnia és éreznie kellene ennek az emlékműnek az erejét" - írta Kerry a vendégkönyvbe. "Ez egy kemény, rideg és figyelmen kívül nem hagyható emlékeztető nemcsak azon kötelességünkre, hogy megszüntessük a nukleáris fegyverek jelentette veszélyt, hanem arra is, hogy megerősítsük erőfeszítéseinket a háború elkerülésére általában". "A háború az utolsó eszköz kell, hogy legyen, soha nem az első" - tette hozzá.

Kerry jelenléte mindössze néhány lépésre attól a helytől, amely fölött a bomba felrobbant, amerikai szempontból előrelépést jelent; az Egyesült Államok vezetői a helyszín politikai töltete miatt mindeddig elkerülték a várost. Hatvanöt évig tartott maga az is, hogy egy Japánban szolgáló amerikai nagykövet részt vegyen a tragédia éves megemlékezésén.

Mindazonáltal az amerikai külügyminisztérium előre jelezte, hogy Kerry nem fog bocsánatot kérni az atomtámadásért. Hírügynökségi jelentések szerint a japán kormány, illetve a túlélőket képviselő csoportok ezt nem is erőltették.

Egy tavalyi közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 56 százaléka mind a mai napig úgy gondolja, hogy az atomtámadások jogosak voltak, mert a szörnyű pusztítás nyomán Japán feladta a harcot: 1945. augusztus 15-én Hirohito császár bejelentette, hogy Japán megadja magát.

Barack Obama egyelőre nem döntött arról, hogy Hirosimába látogat-e a G7 vezetőinek Japánban tartandó májusi találkozójakor - jelentette az AP amerikai hírügynökség egy meg nem nevezett, magas rangú amerikai tisztségviselőre hivatkozva. Obama elnökségének első évében azt mondta, megtiszteltetés lenne számára egy ilyen gesztustétel.

Címlapról ajánljuk
Milyen hatása lesz a minimumárnak a mézek bolti árára? Itt a válasz

Milyen hatása lesz a minimumárnak a mézek bolti árára? Itt a válasz

Kilónként 3500 forintos minimumárat ajánl a termelői akácmézre, 2500 forintosat pedig a virágmézre az Országos Magyar Méhészeti Egyesület. A termelői árakról, az idei aszály következményeiről és az olcsó importméz hatásáról Bross Pétert, az egyesület elnökét kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Magyar Péter: a kormány döntött a sztrádakoncesszió megszüntetéséről

Magyar Péter: a kormány döntött a sztrádakoncesszió megszüntetéséről

Eldőlt: a kormány megszünteti a sztrádakoncessziót – jelentette be szerda este Magyar Péter. Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó autópálya-koncesszió megszüntetéséről, jelentette be szerdán Magyar Péter miniszterelnök. A 2022-ben kötött szerződés alapján a hazai gyorsforgalmi úthálózat mintegy kétharmadát 2057-ig magáncég üzemeltette volna, a kormány számításai szerint legalább 23 ezer milliárd forintos állami kifizetés mellett. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter korábban azt közölte, hogy a Magyar Közút az üzemeltetést 53, a nagyobb karbantartási munkákat pedig 61 százalékkal olcsóbban végezné el. A szerződést az Európai Bizottság is kifogásolta, mert szerinte túl kevés üzleti kockázatot hárított a koncessziós társaságra. Az utak üzemeltetését a tervek szerint 2027. április 1-jén veszi át a Magyar Közút, az elszámolás feltételeit azonban egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×