eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó

Visszatérnek a Szíriában harcoló európaiak

Már visszatért hazájába csaknem minden harmadik olyan európai, aki Szíriába indult harcolni, minden hetedik pedig meghalt - áll a hágai központú Terrorizmuselhárító Nemzetközi Központ tanulmányában, amelyet pénteken ismertetett a Reuters hírügynökség.

Az adatok szerint 4294-en mentek az utóbbi években bizonyítottan Európából Szíriába harcolni iszlamista szervezetek oldalán. Harminc százalékuk azóta visszatért Európába, 14 százalékukról pedig kiderült, hogy biztosan halott.

A bő négyezer ember zöme városokban - peremkerületekben - nőtt fel, és ott élt, mielőtt a szíriai iszlamistákhoz csatlakozott. Közülük csaknem minden hatodik nő, azaz több mint hétszáz. Az adatok szerint az összes harcolni indulónak csak 23 százaléka tért át az iszlám hitre.

A tanulmány szerint Európán belül legtöbben - több mint 900-an - Franciaországból mentek Szíriába harcolni a szélsőséges iszlamisták oldalán, de több százan vágtak útnak Németországból és Nagy-Britanniából is.

Az egyes országok lélekszámához viszonyítva Belgium áll az élen, ott egymillió lakosra 41 szíriai harcos jut. Ugyanakkor Belgiumba tértek vissza a legalacsonyabb arányban: mindössze 18 százalékos a mutató, míg Dánia, Ausztria, Svédország esetében 50 százalékos, azaz már minden második Szíriát megjárt hazatért.

A tanulmány kitér a közép- és kelet-európai államokra is, megjegyezve, hogy azokból viszonylag kevesen kerekedtek fel, hogy iszlám harcosok legyenek Szíriában, már csak azért is, mert ezekben az országok csekély számú muszlim él. A tanulmány szerzői azt is közölték, hogy nem tudtak adatokhoz jutni Görögországot és Magyarországot illetően.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×