Infostart.hu
eur:
367.86
usd:
335.39
bux:
143888.3
2026. november 18. szerda Jenő

Kövér: a migránsválság még közelebb hozta Szlovéniát és Magyarországot

Alakulhatott volna úgy is, hogy Magyarország és Szlovénia is konfliktusba keveredik egymással, ehhez képest a migránsválság kezelése nemhogy szembeállította, hanem még közelebb hozta egymáshoz a két országot, ráirányítva a figyelmet a közös érdekeinkre - jelentette ki Kövér László csütörtökön Ljubljanában, miután találkozott a szlovén Nemzetgyűlés elnökével.

Az Országgyűlés elnöke a megbeszéléseket követően vendéglátójával közösen tartott sajtótájékoztatón kifejtette: példa lehetne az Európai Unió más tagállamai számára, hogy "egy krízisszituációban, eltérő érdekeink ellenére is hogyan kell kezelni a konfliktusokat".

Magyarország és Szlovénia nem keveredett egymással olyan verbális csatába, mint Magyarország némely szomszédja esetében előfordult, sőt "felmutattunk egy újabb példát az EU számára, mi az a szolidaritás, amire szüksége van az Európai Uniónak " - közölte Kövér László.

A migránskrízis kezelésében az unió tagállamai a saját nemzeti érdekeiket követve látványos vitákba keverednek egymással, "nincsenek tekintettel a többiek érdekeire, és jogos, méltányos álláspontjára".

Ehhez képest a migránsválság nemhogy szembeállította, hanem még közelebb hozta egymáshoz a két országot, s ez a bizalom, a történelmi múltunkból fakadó hasonló helyzetünk és érdekeink annak az alapját is megteremtik, hogy az EU-ban a jövőben minél szorosabban együttműködjünk - vélekedett a házelnök.

Kövér László emlékeztetett arra, hogy Szlovéniával a rendszerváltás óta eltelt 25 évben kitűnőek és töretlenül fejlődnek kapcsolatainak, amelyeket soha nem zavartak viták. A területünkön élő nemzeti kisebbségek kezelése, jogainak biztosítása terén is kiváló az együttműködés, más országokhoz képest mi nem "teherként, konfliktusforrásként, netán nemzetbiztonsági fenyegetésként", hanem értékként kezeljük a kisebbségeket. Kollektív jogokat biztosítunk és megpróbáljuk az állam erőforrásaival segíteni, hogy megőrizzék nemzeti kultúrájukat, de maguk is példát mutatnak azzal, hogy együttműködnek egymással - jelentette ki.

Az országgyűlés elnöke kitért arra is, hogy a múlt feldolgozása terén ugyancsak példaértékű Magyarország és Szlovénia viszonya. Felidézte, hogy tavaly Hrstovecben és Sárváron közösen hajtottak fejet a második világháború mártírsorsra jutott nemzetiségi áldozatai előtt, s ezzel "a kiengesztelődéses megbékélésnek olyan példáját mutattuk, ami nem minden relációban van meg, különösen Közép-Európában".

Milan Brglez, a szlovén Nemzetgyűlés elnöke a migrációs helyzetre utalva azt mondta: egyetértettek abban, hogy ez az EU-t érintő legsúlyosabb válság, amivel az unió lassan és kevésbé egységesen küzd meg. Az Európai Uniónak "határozott, hatékony és a tagállamok között összehangolt választ kell találnia, mert ez destabilizálja az Európai Uniót".

A brüsszeli intézményeknek hatékonyabb szerepet kell játszania, fontos a proaktivitás, ami a tagállamok és az unión kívüli balkáni országok javát szolgálja. Közös és hatékony fellépés hiányában az érintett országok magukra maradnak és esetükben a dominóhatás érvényesül majd - jelentette ki a szlovén házelnök.

Milan Brglez említést tett arról, hogy a Szlovénia és Magyarország politikai, kulturális, infrastrukturális és tudományos együttműködésében vannak még kihasználatlan lehetőségek, amelyekkel élni kell. A nemzeti kisebbségekről vendégéhez hasonlóan fogalmazva kifejtette: hídszerepük van, amely rendkívül értékes forrás a két ország kultúrájának megismertetésében.

Végül megjegyezte: a két országot szorosan összeköti "az első világháború, az isonzói csatához fűződő fájó emlék is". Örömét fejezte ki, hogy magyar kezdeményezésre magyarul is megjelenik majd az első világégést feldolgozó A béke útja az Alpoktól az Adriáig című kötet, amelynek fordítását mindkét ország támogatja.

Kövér László szerdán kezdődött szlovéniai látogatásának első napján találkozott Borut Pahor szlovén köztársasági elnökkel, azt megelőzően pedig Lendván a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség képviselőivel.

A magyar házelnök csütörtökön megbeszélést folytat még Karl Erjavec miniszterelnök-helyettessel, külügyminiszterrel, majd a ljubljanai várban megkoszorúzza gróf Batthyány Lajos emléktábláját. Hivatalos útjának zárásaként megtekinti a január végén felavatott ljubljanai Magyar Kulturális Intézetet, ahol a szlovén fővárosban élő magyarság képviselőivel is találkozik.

A parlamenti delegáció tagjaként Vigh László (Fidesz) és Teleki László (MSZP) országgyűlési képviselő, a magyar-szlovén baráti csoport tagja, illetve Kissné Köles Erika, szlovén nemzetiségi szószóló is részt vett a kétnapos látogatás során folytatott tárgyalásokon.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×