Infostart.hu
eur:
367.67
usd:
335.09
bux:
143806.72
2026. november 18. szerda Jenő

A terroristák mustárgázt vetettek be Irakban

Az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet tavaly mustárgázt vetett be kurd erők ellen; Szaddám Husszein 2003-as megbuktatása óta nem volt példa arra, hogy Irakban bárki vegyi fegyvert alkalmazzon - közölte hétfőn a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) egy név nélkül nyilatkozó illetékese.

A forrás megerősítette, hogy laboratóriumi vizsgálatok kimutatták a kén-mustár vegyületet, miután 2015 augusztusában nagyjából 35 kurd fegyveresen jelentkeztek a tünetek a bevetés után.

A szervezet nem nevezte meg, hogy ki használta a mérgesgázt. Ugyanakkor a névtelenül nyilatkozó illetékes elmondta: az eredmények azt igazolják, hogy a vegyifegyvert az Iszlám Állam vetette be, mert a kurd fegyvereseket a dzsihadistákkal folytatott küzdelem során mérgezték meg.

Az IÁ szélsőségeseinek támadása az észak-iraki Kurdisztán autonóm terület székhelyétől, Erbiltől délnyugatra történt.

Az OPCW tavaly októberben megerősítette, hogy az iszlamisták a szomszédos Szíriában már bevetettek mustárgázt. Az IÁ, amely az elfoglalt iraki és szíriai területein önjelölt iszlám kalifátust kiáltott ki, semmibe veszi az országhatárokat.

A kérdést várhatóan megtárgyalják majd az OPCW 41 tagú végrehajtó tanácsának egy hónap múlva esedékes soron következő ülésén.

A szakértők továbbra sem biztosak abban, hogy az iszlamista szervezet hogyan tett szert vegyifegyverekre, illetve van-e hozzáférése továbbiakhoz.

Egy másik - szintén névtelenül nyilatkozó - illetékes elmondta, hogy az Irakban használt mustárgáz valószínűleg szíriai raktárakból származik. Szerinte ez azt jelenti, hogy Damaszkusz nem tárta fel maradéktalanul vegyifegyver programját, amelynek leszerelése nemzetközi felügyelet mellett zajlott 2013-2014-ben.

Szíriai tisztségviselők egyelőre nem nyilatkoztak, ugyanakkor korábban cáfolták, hogy az ország vegyifegyver készletének bármely része elkerülte volna a megsemmisítést.

A Damaszkusztól keletre fekvő Kelet-Gúta térségében 2013 augusztusában elkövetett, több száz ember életét kioltó vegyifegyver-támadás után Szíria beleegyezett, hogy az OPCW által felügyelt egyezmény keretében bejelenti és beszolgáltatja vegyifegyver-készletét. Összesen 1300 köbméternyi vegyi fegyvert - közöttük mustárgázt és szarint - foglaltak le Szíriában.

Többségüket, amelyek mustárgáz és szarin elegyét tartalmazták - az amerikai haditengerészet egyik hajóján semlegesítették, majd hulladékká alakították, amelyet később szintén megsemmisítettek.

Hamish de Bretton Gordon, a biológiai és vegyifegyverek hadi alkalmazásának szakértője szerint az iszlamisták kifejleszthettek saját vegyifegyvereket is, és arra készülhetnek, hogy újra bevessék őket.

"Elég biztos vagyok abban, hogy az IÁ által Irakban használt mustárgázt saját maguk állítják elő Moszulban" - mondta a szakértő, és hozzátette, hogy "minden elővegyület rendelkezésükre áll az olajiparban használtakból, ahogy a szakemberek is kéznél vannak".

A mustárvegyületeket az 1993-as Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény (CWC) szabályozza. Az egyezmény a vegyi anyagok három osztályát különbözeti meg, a kén és nitrogén mustárok az 1. csoportba tartoznak, a kizárólag vegyi hadviselésre használt anyagok közé. A mustárgáz súlyos kémiai égéseket okoz a szemben, a bőrön és a légzőrendszerben.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×