Infostart.hu
eur:
364.26
usd:
331.04
bux:
146907.54
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Vádat emeltek a srebrenicai mészárlás nyolc gyanúsítottja ellen

Vádat emeltek az 1995-ös srebrenicai vérengzés nyolc szerb gyanúsítottja ellen csütörtökön Belgrádban.

A háborús bűnökkel foglalkozó szerbiai ügyészség tájékoztatása szerint a vádlottak 20 évvel ezelőtt, a boszniai háború idején háborús bűncselekményeket követtek el Srebrenica civil lakossága ellen. Azzal vádolják őket, hogy 1995. július 14-én a Srebrenicához tartozó kravicei hangárban több mint ezer muszlimot gyilkoltak meg.

Az ottani tömegsír feltárásakor eddig több mint 1300 muszlim civil tetemét hantolták ki.

Vladimir Vukcevic háborús bűnökért felelős ügyész csütörtökön kijelentette: a vádemelés jól mutatja, hogyan viszonyul Szerbia a második világháború óta elkövetett legnagyobb európai háborús bűnhöz, és azt is, hogy egyetlen áldozatot, de egyetlen elkövetőt sem felejtenek el.

Srebrenica a boszniai háború (1992-95) idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mindegy nyolcezer férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) több ítéletében népirtásnak minősítette. Ezt tartják a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak Európában.

Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán.

Szerbia 2008-ban, illetve 2011-ben fogta el és adta ki az NT-nek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és Ratko Mladic egykori hadseregparancsnokot. Tomislav Nikolic szerb elnök 2013-ban bocsánatot kért a Srebrenicában történtekért, de kijelentette, hogy a bűncselekményeket "a szerbek nevében egyes konkrét személyek követték el". Aleksandar Vucic pedig július 11-én, a mészárlás huszadik évfordulóján nyílt levélben ítélte el a srebrenicai "szörnyű bűncselekményeket".

Címlapról ajánljuk
Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×