A Birminghami Egyetem, a bécsi Ludwig Boltzmann Régészeti Intézet és a bécsi Meteorológiai és Geodinamikai Intézet kutatói földradar segítségével legalább 100 kőtömböt találtak a Durrinton Walls-i superhenge-nél, a stonehenge-i kőtömböknél később épült földsánc mélyén. Az álló kőtömbök eredetileg 4,5 méter magasak lehettek. Mintegy 4500 évvel ezelőtt állíthatták fel őket, mintegy három kilométerre a dél-angliai Stonehenge-től.

A Stonehenge Living Landscapes nevű régészcsoport egy ötéves program keretében kutatja az újkőkori építmény térségét. A kőtömbök megtalálása "fantasztikus szerencse" - hangoztatták a kutatók, akik Durrington Walls-i földsáncok peremén találtak rá a kőtömbökre, egy olyan területen, amelyet még nem kutattak régészek.

Durrington Walls kerülete meghaladta a 1,5 kilométert, 30 méter széles volt három méter magas fallal, az építmény szilárdságát 60 masszív faoszlop és kőtömb biztosította.

Vince Gaffney vezetőrégész szerint a kőtömbök acheológiailag eltűntek, de a modern technológia segítségével sikerült rájuk találni.

Nick Snashall, a National Trust régésze szerint a köveket a föld mélye rejti. "Tudjuk, hogy van egy álló kőtömb a Durrington Wallstól délre elterülő mezőn, ez a kőtömb ma már eldőlt, de oda lehet menni, meg lehet érinteni a stonehenge-i tájban. Kakukkkőnek hívják. Ha vannak kőtömbök a földsánc alatt..., valószínűleg ugyanakkorák és ugyanolyanok, mint a Kakukkkő" - idézte a BBC News a régészt.

Snashall szerint a régészek kutatásaik alapján azt feltételezik, hogy volt egy külön terület a térségben az élők és egy másik a holtak számára, ami idővel megváltozott.

A régészeti felfedezésről részletesen a Bradfordi Egyetemen rendezett Brit Tudományos fesztiválon számolnak be a szakemberek.

A régészek korábban elmondták, hogy a föld mélye Stonehenge környékén halomsírok tucatjait, köralakú földsáncokat, kőtömböket, mesterséges gödröket, árkokat, töltéseket rejt. Találtak korábban 17 szentélyt és egy hatezer éves 33 méter hosszú gerendákból ácsolt épület maradványait is.