Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Eltűnt maláj utasszállító: nem tudják azonosítani az előkerült szárnydarabot

A szakemberek nem tudták sem megerősíteni, sem cáfolni, hogy az indiai-óceáni Réunion szigetén talált szárnydarab a tavaly eltűnt maláj utasszállító repülőgéphez tartozott volna, tehát nem tudják azt azonosítani - mondta Háy György repülésbiztonsági szakértő az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

A szakértő felidézte: néhány hete a Franciaországhoz tartozó, indiai-óceáni Réunion szigetén egy kétméteres szárnydarabot találtak, amelyről "elég egyértelműen megállapították", hogy ugyanolyan típusú gépből, vagyis egy Boeing 777-esből származik, mint amilyen az eltűnt gép volt. Többhetes vizsgálat folyt annak érdekében, hogy ennél konkrétabban azonosítsák a szárnydarabot, ám a vizsgálatot végző francia szakemberek végül úgy nyilatkoztak: nem merik kijelenteni, hogy az a maláj gépről származik, de azt sem, hogy biztosan nem arról. Tehát tulajdonképpen nem tudják azonosítani - jegyezte meg Háy György.

Hozzátette: a Boeing 777-es típusból eddig öt zuhant le, és a maláj utasszállító volt az egyetlen, amelyik víz fölött. A többi szárazföld fölött semmisült meg, tehát azoknak az alkatrészei természetes úton nem juthattak a szigetre. Azonban ilyen alkatrészek egyebek mellett javítóbázisokon is hozzáférhetők, így nem lehet kizárni, hogy "valami egyéb úton került a vízbe a szárnydarab", például valaki "csak úgy a vízre tett" egyet. Ha a szárnydarabot nem tudják összekapcsolni a géppel, akkor ez a lehetőség továbbra is nyitott - mondta.

Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi technikai fejlettség mellett hogyan lehetséges, hogy egy utasszállító repülőgépnek nyoma vész, Háy György azt válaszolta: a gépek nyomonkövetésének legfőbb eszközeként használt radarberendezésnek komoly korlátai vannak. A radarhullámok nem tudják követni a Föld görbületét, emiatt csak néhány száz kilométeres távolságra "látnak". Emiatt, és mert radartelepítéshez szárazföldre van szükség, az óceán és a sarkok fölött repülő gépeket a radarok nem követik nyomon; összességében a Föld felszínének hozzávetőlegesen az egynegyedét tudják megfigyelés alatt tartani - tájékoztatott a szakember.

Megjegyezte: a maláj utasszállító eltűnése után a szakmában felmerült egy nagyon komoly igény arra, hogy továbbfejlesszék a nyomonkövetést. A leghatékonyabb módszer az lenne, ha a különböző rendszereket - radar, a repülőgép saját számítógépes navigációs rendszere, rövidhullám, műhold - összekapcsolva, egyszerre lehetne alkalmazni - mondta Háy György, hozzátéve: a legújabb fejlesztések szerint ez már lehetséges is.

A maláj kormány augusztus 10-én közölte, hogy szakértőket küld a Maldív-szigetekre, hogy megvizsgálják az ott partra vetődött, a jelentések szerint roncsdaraboknak tűnő tárgyakat. Az ismeretlen eredetű tárgyakat korábban találták a szigetcsoport egyik atollján, de ezek csak azután keltették fel a hatóságok érdeklődését, hogy a Franciaországhoz tartozó, indiai-óceáni Réunion szigetén megtalálták a rejtélyes körülmények között eltűnt Boeing 777-es gép csűrőlapját. A Maldív-szigeteken partra vetődött tárgyak között eddig nem találtak olyat, amely a tavaly eltűnt maláj utasszállító repülőgéphez tartozó roncsdarab volna.

A Malaysia Airlines malajziai légitársaság MH370 járata Kuala Lumpurból indult Pekingbe 239 emberrel a fedélzetén 2014. március 8-án, de egy órával a felszállás után eltűnt a radarok képernyőjéről. A Réunion szigetén talált csűrőlap az első nyom a gép utáni kutatás során. A szigeten és annak környékén azóta is kutatnak további roncsdarabok után.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×