Infostart.hu
eur:
364.55
usd:
331.55
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön

Ankara kétfrontos háborúja Erdogan hatalmi érdekeit is szolgálja

Vélt segítőkből ellenséggé váltak azok a szélsőségesek, akiknek támogatásán keresztül Ankara a szíriai rezsim bukását akarta elérni. Bassár el-Aszad továbbra is kormányon van, a suruci merénylet óta viszont Törökország számára is problémává vált az Iszlám Állam (IÁ), amelynek tevékenysége egyúttal a török-kurd ellentétet is kiélezte. Az ország most kétfrontos háborút indított, amiben egyes elemzők szerint Recep Tayyip Erdogan államfő hatalmi ambíciói is közrejátszanak.

Ankara hosszas vonakodás után múlt pénteken kezdte el bombázni az IÁ szíriai állásait, továbbá engedélyezte az Egyesült Államoknak, hogy a dzsihadista szervezet elleni fellépéshez használja a Törökország déli részén található incirliki légi támaszpontot. Ezzel egyidejűleg - a kurdok törekvéseinek hatására - a török kormány a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) betiltott lázadószervezet észak-iraki bázisaira is csapásokat mért, sőt kedden befejezettnek nyilvánította a török-kurd békefolyamatot. "Nem lehetséges a békefolyamat folytatása olyanokkal, akik aláássák Törökország egységét és integritását" - hangsúlyozta a kurdokkal való békét nem olyan régen még szívügyének tekintő Erdogan.

Selahattin Demirtas, a legerősebb kurd pártnak számító Népi Demokratikus Párt (HDP) társelnöke a minap arra figyelmeztetett, hogy Ankara ezekkel a lépéseivel szép lassan háborúba sodorja az országot.

A török államfő elképzeléseitől a háborúskodás korábban, még miniszterelnöksége idején távol állt, sőt tele volt reménnyel, amikor a szomszédos Szíriával felmelegedett a viszony az évtizedeken át tartó feszültség után. Erdogan és Aszad annyira jóban voltak, hogy a törökök és szíriaiak testvérnek nevezték egymást. A közeledés jegyében eltörölték a két ország közötti vízumkötelezettséget is, és a két kabinet közösen ülésezett. A kétoldalú kapcsolatokban az újabb fordulatot a 2011-es év hozta, amikor Szíriát is elérte az "arab tavasz". Az akkor még miniszterelnök Erdogan eleinte próbálta rávenni Aszadot a reformokra, de miután látta, hogy a szíriai elnök ígéreteiből semmi nem valósul meg, a damaszkuszi rezsim kíméletlen ellenfelévé vált. Aszad azóta a terroristák támogatásával vádolja Erdogant.

A szíriai háborús zűrzavarban az egyik első kellemetlen fejlemény Ankara számára az lett, hogy Észak-Szíriában egy autonóm kurd régió jött létre, a török határ mentén majdnem 600 kilométer hosszan elnyúlva. Mindez rémálommal ért fel Erdogan számára, aki az iszlamistáknál jobban fél a kurdok függetlenségi törekvéseitől, épp ezért világossá is tette, soha nem fog megtűrni egy Kurdisztán nevű államot. Nem véletlen, hogy amikor az IÁ múlt nyáron lerohanta az észak-szíriai autonóm kurd régióban fekvő Kobanit, Ankara tétlenül nézte végig a mészárlást, amire válaszul kurdok ezrei vonultak utcára a kormány politikája elleni tiltakozásul.

A török kormánynak nemcsak a segítségnyújtás elmulasztása van a rovásán. Az ankarai vezetést ostorozták a szíriai polgárháború kitörése után sokáig alkalmazott nyitott határok politikája miatt is, amely az IÁ megerősödéséhez és a kurdok gyengüléséhez vezetett. Erdogan szemére vetették, hogy a dzsihadista szervezet jelentette veszélyt az Aszad-rezsim gyors megdöntése reményében figyelmen kívül hagyta. Sajtójelentések szerint Törökország ráadásul a felvevőpiaca lett az IÁ által elfoglalt területeken kitermelt kőolajnak, dollármilliókat juttatva így a terroristák kasszájába.

Tavaly szeptemberben a The New York Times című amerikai napilap Törökországot a terroristák biztonságos hátországának nevezte, és egyenesen azt sugallta, hogy a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) az IÁ támogatója. Erdogan a részben általa alapított pártot szerinte besározó írásra dühödten reagált, hangsúlyozva, hogy "néhány újság félrevezető cikke nem fog hazája hírnevének ártani". "Jól ismerjük a szándékaikat" - fűzte hozzá, hazugságnak nevezve a lap állításait.

Az ankarai kormányt az ország határain belül is megvádolták a terrorizmus támogatásával. A Cumhüriyet című ellenzéki napilap május végén felvételeket tett közzé annak bizonyítására, hogy a török titkosszolgálat 2014 elején fegyvereket szállított a Szíriában harcoló szélsőségeseknek. A riport miatt vizsgálat indult a Cumhüriyet főszerkesztője ellen, akit maga Erdogan jelentett fel terrorista propaganda és kémkedés miatt.

A hárítás és ignorálás taktikája azonban a kurdok ellen elkövetett, 32 halálos áldozattal járó suruci merénylet óta - amelyet az IÁ művének tartanak - már nem működik, ahogy azt a választók egyébként a júniusi parlamenti választások alkalmával is jelezték. Bár Erdogan elnöki jogköreinek kibővítését tervezte, számításait keresztülhúzta az a fejlemény, hogy a kurdbarát HDP megerősödése és parlamentbe jutása nyomán az AKP - történetében először - kisebbségbe kényszerült, és koalíciós partnert kell keresnie ahhoz, hogy kormányozni tudjon.

A jelenlegi helyzetben az IÁ és a PKK ellen vívott kétfrontos háború ezért Erdogan számára nagyon előnyösnek is mondható - vélekedett Ismet Akca, az isztambuli Yildiz Teknik Egyetem politológusa és katonai szakértője. "Erdogan ugyanis már nem érdekelt a kurd konfliktus politikai megoldásában" - jelentette ki Akca. "Meg akarja mutatni a törököknek, hogy ha nincs stabil kormányuk az AKP vezetésével, akkor Törökországban terror lesz" - mondta a szakértő. Ha a török pártok az AKP részvételével augusztus végéig nem tudnak koalíciót alakítani, akkor új választásokat kell kiírni, és "éppen ez az, amit Erdogan el akar érni". Ankara emiatt provokálja a PKK-t, remélve, hogy visszavág - vélekedett Akca, aki szerint az AKP ezután a PKK és a HDP közelebbi kapcsolatára rámutatva szavazatokkal gazdagodhat, sőt még elérheti azt is, hogy a HDP be se kerül ismét a parlamentbe.

Címlapról ajánljuk
Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Az Nvidia körüli botrány adott irányt múlt héten a tőzsdéken, és a rossz hangulat továbbra is kitart. Európában mérsékelt esést lehetett látni, az amerikai tőzsdéket pedig ismét az AI-részvények húzták lefelé a hétfői kereskedésben. A magyar tőzsde a napon belüli kilengések ellenére pluszban zárt, a blue chipek közül a Telekom és a Richter árfolyama is új történelmi csúcsra ment ma. Itthon az MNB holnapi kamatdöntése lesz a hét első felében a legizgalmasabb, külföldön pedig továbbra is az AI-részvényeken lesz a világ szeme, jön az Nvidia gyorsjelentése és az Anthropic IPO-ja is teszteli a piacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×