Bár a csődesemény egy kicsit túl van misztifikálva, gyakorlatilag azt jelenti, hogy a görög állam valamely törvényes kötelezettségéért nem áll helyt, nem tudja teljesíteni. Ez most az IMF 1,6 milliárd eurós hitellejárata, aminek a határideje kedden van. Ezen határidő miatt mondjuk azt, hogy keddről szerdára virradóra kerül de facto csődbe Görögország - ismertette.
Elmondta: önmagában az, hogy csődben van egy ország, nem feltétlenül jelent sokat. Nyilván reputációban minden ország számára ez egy nagyon kínos esemény, de összességében a közgazdasági hatását illetően közvetlenül nincs ennek nagy jelentősége. Az IMF nem kapja vissza az egyik hitelét - legalábbis nem arra az időpontra, amire számított - a görögök pedig mivel nem tudják kifizetni - mivel nincs is a számlájukon ennyi pénz -, nem fizetik ki az adósságot. Ez önmagában nem probléma - véli a Portfolio elemzője.
Madár István szerint a probléma azzal van, hogy a hitel-megállapodás felrúgásaként is értelmezhető az, hogy azért nem tudták kifizetni ezt az adósságot, mert nem tudtak megállapodni a hitelezőkkel a program folytatásáról. Ennek folyományaként felmerül, hogy az egész ország pénzügyi csődhelyzetbe kerül, a bankrendszer csődállapotba jut. Egy ilyen helyzetben viszont már a lakosság is például a pénzkimenekítést választja, és jönnek az ebből következő tőkekorlátozások, illetve felmerül az euró szűkösségének lehetősége is. Ekkor pedig a saját pénznem bevezetésének opciója is egyre életszerűbbé válik.
A Portfolio elemzője úgy véli, hogy a vasárnapi görög népszavazásnak nagy jelentősége van. Bár valóban a csődesemény bekövetkezett, és felálltak a tárgyalóasztaltól is a görögök, de valójában a népszavazás egy új helyzetet teremthet.
Amennyiben a görög nép arra utasítja a kormányzatot, hogy igenis fogadja el az EU és az IMF ajánlatát, és ne vigye csődbe az országot, akkor új helyzet teremtődik, amivel a Szirizának valamit kezdenie kell. Vagy azt mondja, hogy elfogadja ezt a lehetőséget, vagy pedig azt mondja, hogy márpedig nem ezért került kormányra, hanem a megszorítások ellen harcolni, és az EU-IMF-féle felfogást elutasítani került ide. Ez utóbbi akár kormányválsághoz is vezethet - véli Madár István.
Ha pedig a görögök elutasítják az EU-IMF által letett javaslatokat - amiket egyébként nem ismerhet pontosan - akkor abból az következik, hogy Görögország júliusban sem lesz képes fizetni a további lejáró adósságokat - köztük az Európai Központi Bank felé fennálló adósságát sem. Márpedig ebben az esetben nagyon valószínű, hogy az Európai Központi Bank már nem tehet mást, mint hogy levágja a görög bankrendszert a likviditási segélyeszközéről, és ennek hatására viszont valószínű, hogy a görög bankok működésképtelenné válnak - véli a Portfolio elemzője.
Hanganyag: Panulin Ildikó




