Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Lesz függetlenségi népszavazás a boszniai Szerb Köztársaságban?

A legnagyobb boszniai szerb párt, a Független Szociáldemokrata Szövetség (SNSD) a hét végén kilátásba helyezte, hogy 2018-ban népszavazást kezdeményez a függetlenségről, hacsak a köztársaságuk nem kap nagyobb autonómiát. Milorad Dodik pártelnök - aki egyben a boszniai Szerb Köztársaság elnöke is - azonban nem először hirdeti meg a függetlenségi népszavazást, az utóbbi egy évtizedben mintegy harmincszor tette már ezt meg.

Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni szerződés Bosznia-Hercegovinát két nagy, önállóságot élvező országrészre, úgynevezett entitásra osztotta, a többségében bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a túlnyomó részt szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. Ezeknek külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, a két államalakulatot gyenge központi kormány köti össze.

Milorad Dodik az SNSD szombati kongresszusán azt hangoztatta, hogy ha a Szerb Köztársaság 2017 végére nem tudja megerősíteni autonómiáját, a regionális parlament kérni fogja egy referendum kiírását az elszakadásról.

Az egyik legnagyobb látogatottságú boszniai hírportál, a klix.ba szerint azonban demagógiáról van szó, a portál szerint a boszniai szerb elnök a függetlenség emlegetésével akarja ismét elterelni a figyelmet az országrészt sújtó problémákról, az óriási mértékű munkanélküliségről, a korrupcióról és az alacsony életszínvonalról.

A klix.ba emlékeztetett arra is, hogy Milorad Dodik ezt a "taktikát" az utóbbi évtizedben mintegy harmincszor alkalmazta már. Választási kampányainak rendszerint ez az egyik alaptétele, de a világ más országaiban zajló referendumok kapcsán is újra meg újra felmerül a boszniai Szerb Köztársaság elszakadásának ötlete. 2006-ban például ötször jelentette be nacionalista SNSD vezetője, hogy népszavazást fognak tartani az elszakadásról. 2007-ben Montenegró Szerbiától való elszakadása, 2008-ban pedig Koszovó függetlenségének a kikiáltása adott alapot a boszniai szerb népszavazás felvetésének, míg a 2009-2010-es időszakban öt alkalmat talált arra, hogy ilyen irányú terveiről beszéljen. Hangsúlyozta például, hogy az európai uniós joggal is összhangban van az a törvény, amely szerint lehet népszavazást tartani a függetlenedésről, és ezt a szerbek lakta országrész ki is fogja használni.

2012-ben hatszor, 2013-ban pedig hétszer "fenyegetőzött" népszavazással a boszniai szerb elnök, igaz, ezek között olyan ötlet is volt, hogy a boszniai Szerb Köztársaság lakossága döntsön arról, szeretné-e, ha Horvátország az Európai Unió tagjává válna, vagy hogy Bosznia-Hercegovina belépjen a NATO-ba.

Később a skót és a katalán függetlenségi népszavazás, a legutóbb pedig a Krími Köztársaság kikiáltása kínált számára alkalmat ahhoz, hogy saját országrészének függetlenedési lehetőségeiről beszéljen.

A daytoni szerződés egyébként nem engedélyezi egyik boszniai entitásnak sem a különválást, habár az utóbbi években több ilyen terv is megfogalmazódott. Bosznia-Hercegovinában muzulmán bosnyákok, ortodox szerbek és katolikus horvátok élnek. A bosnyákok központosított államot akarnak, a szerbek védik autonómiájukat, és felmerült már egy önálló horvát országrész létrehozásának igénye is.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×