Infostart.hu
eur:
369.21
usd:
335.81
bux:
143200.71
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Négy évvel Fukusima után is bizonytalan a japán atomipar jövője

Bár a japán kormány minden befolyását igyekszik latba vetni az atomerőművek újraindítása érdekében, négy évvel a fukusimai baleset után egyetlen reaktor sem üzemel a szigetországban. A hatóságok négy blokk újraindítását már engedélyezték, aggódó lakosok és aktivisták azonban bíróságon próbálják megakadályozni ezt.

Abe Sindzó miniszterelnök 2012-es hatalomra jutása óta a fukusimai katasztrófa miatti társadalmi ellenkezés dacára is az atomreaktorok újraindítása mellett kardoskodik, azzal érvelve, hogy a gazdasági szükségszerűség ezt kívánja. A szigetország ugyanis a 2011-es baleset előtt áramigényének nagyjából 30 százalékát fedezte atomenergiával, s azóta javarészt a földgáz- és kőolajimport növelésével kénytelen pótolni a hiányzó kapacitásokat, ennek pedig még a nyersanyagok világpiaci árának esése ellenére is hatalmas gazdasági ára van. A megnövekedett energiahordozó-behozatal a hagyományosan exportőr Japán kereskedelmi- és fizetési mérlegét is megtépázta, ami hosszabb távon komoly kihívást jelenthet a rendkívüli mértékben eladósodott ország finanszírozását illetően.

Az atomenergetikai hatóság tavaly júliusban, illetve idén februárban két-két atomreaktor újraindítását hagyta jóvá. A független testület döntése szerint a déli Kjúsú szigetén - Tokiótól ezer kilométerre délnyugatra - található szendai atomerőmű 1-es és 2-es, valamint az ország nyugati részén, Takahamában lévő atomerőmű 3-as és 4-es blokkjai megfelelnek a Fukusima után hozott szigorú előírásoknak, és újraindításuk teljesen biztonságos lenne. Az eredeti tervek arról szóltak, hogy a szendai erőmű már júniusban termelhet, miután a helyi hatóságok is hozzájárultak ehhez.

Ugyanakkor aggódó lakosok és atomenergia-ellenes aktivisták a bíróságon akarják keresztülhúzni a kormány számításait, és pert indítottak a szendai és a takahamai erőmű üzemeltetőivel, a kanszai és a kjúsúi regionális áramszolgáltatókkal szemben. Azzal érvelnek, hogy a hatóságok alulbecsülték a földrengésveszélyt, a létesítmények valójában nem biztonságosak, a kormány pedig nem rendelkezik megfelelő tervekkel egy esetleges katasztrófa bekövetkeztére.

A baloldali aktivisták szerint általában a konzervatív politikai vezetésnek és a gazdasági elitnek kedvező japán igazságszolgáltatás tavaly egyszer már az atomellenesek segítségére sietett: 2014 májusában a fukui körzeti bíróság első fokú döntésében megtiltotta az Ói városánál lévő erőmű két rektorának újraindítását. Bár az atomenergetikai hatóság jóváhagyta a termelés megindítását, a bíróság a szintén a kanszai céget érintő eljárásban úgy döntött: mivel tudományos módszerekkel nem jelezhető előre a jövőbeli földrengések ereje, ezért olyan intézkedések sem foganatosíthatók, amelyekkel egyértelműen garantálható lenne a létesítmények biztonságos volta, és ezáltal a környékükön lakók életének védelme. Így tehát sérülne a környék lakóinak élethez való joga, és ezzel semmiféle gazdasági érv sem hasonlítható össze - vélte a bíróság.

Ez az ítélet egyes várakozások szerint komoly hatással lehet a többi hasonló perre. Ráadásul a takahamai reaktorok ügyében szintén a fukui körzeti bíróság jár el, tehát könnyen hasonló ítélet születhet. Aktivisták azt ígérték, az összes olyan reaktor ügyében eljárást indítanak, amelynek újraindítását engedélyezik a hatóságok.

Az atomenergetikai hatóság jelenleg 18 olyan reaktorban folytat biztonsági átvizsgálást, amelyek újraindítását az azokat birtokló energiacégek még 2013-ban kezdeményezték. Emellett egy szolgáltató annak az engedélyezését is kérte, hogy befejezhesse az ómai atomerőmű építését, ezt a fukusimai baleset miatt függesztették fel. Japán jelenleg 48 működőképes reaktorral rendelkezik, de ezek nagy része vélhetően soha nem indul majd újra.

Eközben az áramszolgáltatók a csőd szélén táncolnak. A most beperelt két cég, a kanszai és a kjúsúi szolgáltató volt a két leginkább atomenergiára utalt energiacég Japánban 2011 előtt, azóta pedig - pont ebből fakadóan - ezek a legveszteségesebbek. A két vállalat együtt mintegy 3 ezer milliárd forintnak megfelelő veszteséget halmozott fel az utóbbi négy évben. A kjúsúi szolgáltatót tavaly egyszer már meg kellett menteni a központi költségvetésből. A kanszai cég szerint ha nem indíthatja újra atomreaktorait, napjai meg vannak számlálva.

A cégek mellett a fogyasztók is megsínylik az erőművek bezárását, mivel az áram ára jelentősen növekedett Fukusima óta. A közvélemény azonban ennek ellenére továbbra is döntően atomellenes.

A reaktorok leállításának más következményei is vannak: tavaly például új csúcsra emelkedett Japánban a károsanyag-kibocsátás a fosszilis energiahordozók nagyobb felhasználása miatt. S bár az utóbbi négy évben jelentős - és a kormány által erősen támogatott - megújuló energia beruházások történtek Japánban, az ipari minisztérium optimista becslése szerint a zöldenergia részaránya 2030-ra is csak 20 százalék lehet a japán energiamixben.

Címlapról ajánljuk
Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

„Pár perce megjelent a Magyar Közlönyben a kormány döntése: vége a Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncessziónak!” – írta Facebook-oldalán Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki elmondta egy videóban: a szerződés közös megegyezéssel szűnik meg. 2027. március 31-ével a koncesszor visszaad minden kollégát, gépet, akiket annak idején megkapott az államtól.

Vlagyimir Putyin: nem hiszem, hogy bárki is számított volna arra, hogy minden ilyen jól alakul

Közös nyilatkozatban rögzítette a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megőrzése iránti elkötelezettségét Kína, Oroszország és az Egyesült Államok a három ország vezetőinek csütörtöki sencseni találkozóján. Trump és Putyin már elhagyta a találkozó helyszínét.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Megunta Brüsszel, hogy Magyarországon lassan levegőt se lehet venni, egy lépésre vagyunk a szőnyeg szélétől

Megunta Brüsszel, hogy Magyarországon lassan levegőt se lehet venni, egy lépésre vagyunk a szőnyeg szélétől

Az Európai Bizottság tovább léptette a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárását, mert a kormány nem frissítette a légszennyezés csökkentésére szolgáló programját. Ha nem történnek lépések, akár két hónapon belül az Európai Unió Bírósága elé állhat az állam. A 2020-ban benyújtott Országos Levegőterhelés-csökkentési Program felülvizsgálata 2024-ben lett volna esedékes, az Európai Bizottság tavaly júliusi, még az Orbán-kormánynak küldött felszólítása óta azonban sem az új program, sem a módosított intézkedések nem érkeztek meg. A helyzetet súlyosbítja, hogy Magyarország korábban az ammónia és a finom szálló por kibocsátásánál sem teljesítette a vállalásait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×