Infostart.hu
eur:
367.4
usd:
335.09
bux:
144058.74
2026. november 18. szerda Jenő

Németország: a jóléti intézkedések ellenére társadalmi nyugtalanság

Németországban az Angela Merkel vezette konzervatívok és a szociáldemokraták (SPD) nagykoalíciójának első teljes éve főleg jóléti intézkedésekkel telt el, a gazdaság stabilitása és az ország nemzetközi tekintélye pedig tovább erősödött, de az év második felében társadalmi nyugtalanság ütötte fel a fejét az országban.

Miközben a politikusok pártokon átívelő egységben hangoztatják, hogy a bevándorlás nagyon jót tesz Németországnak - amit kutatások beláthatatlanul hosszú sora is alátámaszt -, a menekültek befogadása pedig a legtermészetesebb kötelesség, a berlini kormányzati negyedben rejtélyes bevándorlás- és idegenellenes merényletsorozat kezdődött. Ismeretlen elkövetők augusztus óta négy alkalommal gyújtottak molotovkoktélt a Reichstag - a törvényhozás alsóháza, a Bundestag székhelye -, az egyik képviselői irodaház és a konzervatív CDU székháza mellett. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár csekély.

A rendőrök a merényletek helyszínén egy több oldalas dokumentumot találtak, amelyet a hatóságok előtt ismeretlen, Német ellenállási mozgalom nevű csoport jegyez. A támadásokat magyarázó szöveg szerint Németország szétesésével és "balkanizálódásával" fenyeget "a multikulturális, soknemzetiségű, sokvallású lakossági összetétel", amelyben nem egyetlen közös, hanem több párhuzamos történelmi hagyomány él.

A szöveg éles ellentétben áll a Bundestag pártjaitól hallható nyilatkozatokkal, amelyek szerint a bevándorlás "az évszázad esélye" és a német társadalom "jólétének záloga", és a merényletek ugyan nem vetettek nagy hullámokat, de a robbantások helyszínén hátrahagyott röpiratban kifejtett nézetekre emlékeztető gondolatok az év vége felé már ezreket vittek az utcára. Az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű mozgalom tüntetésein október óta egyre többen vesznek részt, december elején elérték a tízezres határt, és a Drezdában indult kezdeményezés gyors ütemben terjed az országban. Például Düsseldorfban Dügida (Düsseldorf a Nyugat Iszlamizálódása Ellen), Bonnban Bogida, Kölnben Kögida, Kasselben Kagida néven indult mozgalom a bevándorlás és a menedékjog korlátozásáért, illetve Németország állítólagos iszlamizálódása ellen.

A váratlan jelenségről szóló elemzések közös pontja, hogy szélsőjobboldali erők megpróbálják kihasználni a lakosságban erősödő bizonytalanságot és körvonalazatlan félelmet, első látásra politikailag korrektnek tűnő csomagolásba bújtatják az idegengyűlöletet és a vallási intoleranciát, ami azzal fenyeget, hogy a szélsőségesek eszméi szalonképessé válnak és megfertőzik a társadalom "közepét".

Több társadalomtudós arra is rámutat, hogy a valós tények, folyamatok alapján indokolatlanul heves felindulás a bevándorlók, a menekültek és a muzulmánok ellen egy trend része, amely a politikai szféra és a társadalom, a választott vezetők és a választók elidegenedése felé mutat. Egyebek között a választási részvételi arány és a hagyományos pártok taglétszámának folyamatos csökkenése mellett az is régóta megfigyelhető, hogy "a nyilvános diskurzusok feldarabolódnak és eltolódnak egymástól" - emelte ki a Welt am Sonntag című lap december közepén megjelent számában közölt összeállításban Werner Patzelt, a drezdai egyetem politológusa, aki tanítványaival a kezdetektől vizsgálja a Pegida formálódását.

A politika "kommunikatív világa" egyre inkább elválik a családi és a vendéglői, kocsmai törzsasztali beszélgetések világától, amelyben sok jelenség egészen más értelmet nyer, mint a berlini kormányzati negyed vitáiban - fejtette ki Patzelt, hangsúlyozva, hogy ebben a folyamatban a Pegida megjelenése fordulópont, és nagyban meghatározhatja a közéleti vitákat a következő években.

Ugyanakkor legalábbis a politika felszínén és a gazdaságban 2014 a stabilitás és a kiemelkedően jó eredmények éve volt. A pártok népszerűségi mutatói nem változtak lényegesen, a CDU/CSU pártszövetség támogatottsága 40 százalék körül, az SPD-é 25 százalék, míg az ellenzéki Baloldal és a Zöldek támogatottsága 10 százalék körül mozgott egész évben. A pártrendszer új szereplője, a Bundestagon kívüli, jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) továbbra is a lakosság 7 százalékának támogatására számíthat, és a liberális FDP továbbra sem éri el a Bundestagba visszakerüléshez szükséges 5 százalékot.

A pártrendszert tekintve az év legnagyobb újdonsága az volt, hogy megalakult az első tartományi kormány, amelyet a posztkommunista Baloldal vezet. A párt az SPD-vel és a Zöldekkel alakított kormányt, a konzervatívok heves bírálatai közepette. Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke szerint az SPD és az NDK-s állampárt sokáig karanténban tartott utódszervezetének összefogásából az a tanulság, hogy a konzervatívoknak ezentúl arra kell törekedniük, hogy abszolút többséget szerezzenek a Bundestagban.

A CDU/CSU-SPD összetételű szövetségi kormány az első teljes évében számos baloldali jellegű, jóléti intézkedést tett. Döntöttek például az általánosan kötelező minimálbér és több nyugdíjkedvezmény bevezetéséről, emelték a családi támogatásokat és jövőre csökken a nyugdíj- és a társadalombiztosítási járulék. Ugyanakkor a gazdaság, a foglalkoztatottság és az adóbevétel növekedése, illetve a rekord alacsony kamatszint révén kivételesen kedvező az államháztartási helyzet, így jövőre 46 év után először új hitel felvétele nélkül fedezik a kiadásokat. A legtöbb gazdasági érdekképviselet viszont elégedetlen a kormány teljesítményével. 2014 "elvesztegetett év volt", és ha Németország így halad tovább, akkor "veszélybe sodorjuk a jólétünket" - nyilatkozott Ulrich Grillo, a német iparszövetség (BDI) elnöke.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×