Az elemzés szerint a két ország közeledéséről szóló történelmi döntés felrázta a 2016-os elnökválasztási verseny eddigi állását, feltárta a republikánusok közötti ellentéteket, és segítheti a demokratákat abban, hogy ígéretet tegyenek a bevándorlási politika liberalizációjára. A második elnöki ciklusát 2016-ban befejező s emiatt a választási versenyből adódó politikai nyomástól megszabaduló Obama lépését követően Hillary Clinton szinte azonnal kiadott egy nyilatkozatot, amelyben helyeselte a Fehér Ház vezetőjének döntését.

A hírügynökség úgy vélte, hogy egyes republikánus törvényhozók éles bírálata és azon ígéreteik közepette, hogy a kongresszusban mindent meg fognak tenni a közeledés megakadályozása érdekében, a döntésnek megvan a súlya ahhoz, hogy megszilárdítsa a demokraták támogatottságát az egyre befolyásosabb latin-amerikai származású választópolgárok körében és az olyan mezőgazdaságból élő államokban, amelyek Iowához hasonlóan alig várják, hogy üzletelhessenek Havannával.

A demokraták úgy vélik, Clintonnak főleg a fiatalabb szavazókat sikerülhet megnyernie magának az Egyesült Államok új Kuba-politikájával, főleg olyan kulcsfontosságú államokban, mint Florida. A másfél milliónyi kubai származású amerikai állampolgár 80 százaléka ugyanis a déli államban lakik, és az idősebbekhez képest a fiatalok már sokkal kevesebb ellenérzéssel viszonyulnak a kubai kormányhoz.

Ez a támogatás jelenleg is visszaköszön a közvélemény-kutatásokban. A Telemundo, az NBC News televíziós csatornák, valamint a The Wall Street Journal vezető amerikai gazdasági napilap közös, csütörtökön készült felmérése arra mutatott rá, hogy a latin-amerikai származású választók 61 százaléka támogatná Clintont a 2016-os elnökválasztásokon, s ez 11 százalékkal magasabb arány, mint amelyet a teljes lakosság körében mértek.

Nem csupán a spanyolajkúak körében, hanem a mezőgazdaságból élők, a szállodaiparban dolgozók, sőt a baseballrajongók soraiban is népszerűvé teheti a demokratákat a szigetország és az Egyesült Államok viszonyának újraértelmezése. Ugyanis az amerikaiak egyik legnépszerűbb sportjának számító baseball országos ligájának (MLB) követői például szívesen látnák újra a legjobb kubai játékosokat.

A republikánus elnökjelöltség esélyeseiként számon tartott Jeb Bush és Marco Rubio a Grand Old Party hagyományos keményvonalas nézeteit vallják Kubáról, és élesen bírálják Obama közeledési politikáját. Ezzel szemben a libertárius elveket valló, szintén republikánus Rand Paul, Kentucky állam szenátora támogatja a Fehér Házban végbement politikai fordulatot. A valószínűleg ugyancsak az elnöki székre pályázó Paul a West Virginia rádióállomásnak nemrég úgy nyilatkozott, hogy a Kubával szemben ötven évig fenntartott embargó "egyszerűen nem működött". Clinton, Obama korábbi külügyminisztere egyetértett Paullal, és Hard Choices (Nehéz döntések) című, korábban kiadott emlékirataiban arra biztatta az elnököt, hogy változtasson politikáján.

David Yepsen, a Southern Illinois Egyetem Paul Simon Közpolitikai Kutatóintézetének igazgatója úgy vélekedett, hogy a Kuba felé való amerikai nyitás politikájának támogatása egy elnökjelölt számára inkább pozitív, mint negatív politikai hozadékkal jár. A Reuters és az Ipsos közvélemény-kutató intézet egyik felméréséből, amelyet július és október között 31 ezer amerikai felnőtt megkérdezésével készítettek, az derült ki, hogy az amerikaiak túlnyomórészt nyitottan állnak a kubai-amerikai diplomáciai kapcsolatok erősítéséhez. A válaszadók mintegy ötöde ellenzett egy ilyen lépést, miközben 43 százalékuk támogatta, 37 százalék pedig bizonytalan volt a döntést illetően.

Természetesen Obama "politikai ajándékának" megvannak a hátulütői is Clinton számára. A korábbi külügyminiszternek nem szabad abba a hibába esnie, hogy saját álláspontját teljes egészében Obama politikájával egyetértésben alakítja ki. Hiszen ebben az esetben az a bírálat érhetné, hogy csupán egy olyan vezető harmadik elnöki ciklusát képviseli, akinek jelenlegi politikáját csupán a választók mintegy negyven százaléka helyesli.

Azóta, hogy Clinton elkezdett kacérkodni az elnökválasztáson való indulás gondolatával, nagyrészt egyetértett Obama külpolitikájával, leszámítva az elnöknek azt a döntését, hogy a kormányzat nem küld fegyvereket a szíriai felkelőknek. Lanhee Chen, a tekintélyes Hoover Intézet munkatársa, aki Mitt Romney republikánus elnökjelölt tanácsadója volt a 2012-es választásokon, úgy vélte, ha Clinton megpróbál bizonyos távolságot tartani az elnök külpolitikájától, akkor nem hasznos, ha valamely területen teljesen egyetért vele.