Infostart.hu
eur:
373.17
usd:
339.73
bux:
0
2026. november 20. péntek Jolán

Fegyverkeznek a balti országok az orosz fenyegetés miatt

Nagyszabású fegyverkezésbe kezdtek a balti országok az utóbbi hónapokban, a térségben ugyanis sokan attól tartanak, hogy Moszkva az orosz ajkú kisebbség védelmére hivatkozva Ukrajna után Észtországban, Lettországban vagy Litvániában is be fog avatkozni - olvasható az AFP francia hírügynökség friss helyzetértékelésében.

Az teljesen nyilvánvaló, hogy a három volt szovjet tagköztársaság hadserege önmagában nem tudná állni a sarat az orosz katonai gépezettel szemben. Aleksandras Matonis litván szakértő szerint azonban nem is ez a cél, "csak" arra lenne szükség, hogy a támadás első hullámát képesek legyenek visszaverni, és kitartsanak addig, amíg a NATO erői megérkeznek.

"Ha a legborúlátóbb forgatókönyv érvényesül, és támadást indítanak valamelyik balti ország ellen, akkor életbe lép a NATO kollektív védelme, a szövetségesek reakciójához azonban szükség van némi időre. Az agresszió első hullámát a megfelelő védelmi képességek birtokában vissza kell vernie az adott országnak" - mondta az elemző.

A Krím félsziget Oroszország általi bekebelezése és a kelet-ukrajnai orosz beavatkozás óta eltelt hónapokban Észtországban, Lettországban és Litvániában is megnövelték a védelmi költségvetést, valamint jelentős katonai beszerzésekről döntöttek.

"A jelenlegi biztonsági helyzet hosszú időn át fenn fog maradni. Ez nem olyan, mint a rossz idő, ez klímaváltozás. Ezért a reagálásunknak is hosszú távúnak kell lennie" - jelentette ki néhány nappal ezelőtt Taavi Roivas észt kormányfő.

A balti országok 1991-ben, a Szovjetunió szétesésének folyamatában nyerték vissza függetlenségüket. A három állam tizenhárom évvel később, 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz és az Európai Unióhoz.

Az észak-atlanti szervezet nyújtotta biztosítékok a jelenlegi feszült helyzetben különösen fontosak Észtország, Lettország és Litvánia számára, a kollektív védelem elve alapján ugyanis egy tagország elleni támadást az összes szövetséges elleni támadásnak kell tekinteni. "A NATO térségbeli jelenlétét fenn kell tartani és fokozni kell" - közölte ennek kapcsán Roivas az Egyesült Államokban tett látogatásakor, ahol fegyvervásárlási szerződéseket írt alá.

Sven Mikser észt védelmi miniszter kedden írta alá azt a megállapodást, amelynek értelmében országa 138 millió euró értékben 44 darab páncélozott szállító harcjárművet és hat Leopard harckocsit vásárol Hollandiától. Ez az ország történetének legjelentősebb katonai beszerzése.

Tallinn egy hónappal korábban 40 millió euróért vett Stinger légvédelmi rakétákat jövő évi szállítással az Egyesült Államoktól. Andres Sang, az észt védelmi minisztérium szóvivője elmondta, hogy ezek mellett önjáró tüzérségi eszközöket is be akarnak szerezni.

A lett kormány augusztusban 123 darab harcjárművet vásárolt Nagy-Britanniától 48 millió euró értékben. Az előző hónapban pedig Norvégiával állapodott meg 800 darab Carl-Gustaf páncéloselhárító rendszer és száz katonai teherautó leszállításáról.

Litvánia a szomszédos Lengyelországtól vásárolt 34 millió euróért Grom légelhárító eszközöket, az Egyesült Államoktól pedig Javelin típusú páncéltörő rakétákat tervez beszerezni 20 millió euróért.
Az alig több mint hatmilliós lakosságú három balti ország hat hónap alatt 300 millió eurót költött katonai felszerelésekre - írták a jelentésben.

Kristina Rudzite-Stejskala lett elemző szerint Észtország a közelmúltbeli beszerzésekkel a NATO azon kevés tagja közé fog tartozni, amelyek a hazai össztermék (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra költik. Ettől még jócskán le van maradva Litvánia (0,89 százalék) és Lettország (0,91 százalék), amelyek azonban 2015-ben a GDP 1,1, illetve 1 százalékára akarják növelni a katonai kiadásaikat.

A három balti ország a fegyverkezési program beindítása mellett összesen 1,2 milliárd eurót költött idén védelmi kiadásokra, ez azonban még mindig nevetségesnek hat a 60 milliárdos orosz katonai büdzsé mellett, amely az ország GDP-jének 3,4 százalékát teszi ki.

Az AFP beszámolója szerint az érintett államokban jelentősen megnőtt az Oroszország lehetséges beavatkozása miatti aggodalom a határ menti orosz katonai tevékenység fokozódása miatt. Az utóbbi időben rendszeresnek számítanak az orosz harci repülőgépek légtérsértései. A múlt hét végén is több alkalommal fel kellett emelni a térségben állomásozó NATO-gépeket, hogy célként befogják, azaz egy ideig kísérjék a kikapcsolt transzponderrel repülő orosz gépeket a Baltikum felett.

Litvánia december 8-án magasabb fokú készültségbe helyezte hadseregét, miután a Balti-tenger térségében többek között 22 orosz hadihajót és több vadászgépet észleltek. A flotta egyik hajója öt kilométerre megközelítette a litván partokat.

Címlapról ajánljuk
Bővül a társasházi fűtési program, de sok lakó még mindig tart a mérők felszerelésétől

Bővül a társasházi fűtési program, de sok lakó még mindig tart a mérők felszerelésétől

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium 2,6 milliárd forinttal emeli a társasházi távfűtés korszerűsítését célzó pályázat keretösszegét. A döntésnek köszönhetően 257 olyan lakóközösség is támogatáshoz juthat, amelynek pályázata korábban megfelelt a szakmai elvárásoknak, de kimaradt a programból. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke az InfoRádióban azt mondta, hogy az érintett társasházakban a négyzetméter alapú fűtési költség felváltja az energiatakarékosabb, fogyasztás alapú díjakat.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Tisza-kormány: átalakulnak a rendszerhasználati díjak, megszületett a minimálbér-megállapodás

Tisza-kormány: átalakulnak a rendszerhasználati díjak, megszületett a minimálbér-megállapodás

2027-től átlagosan 43–55 százalékkal csökkennek a vállalkozások áramhálózati díjai, a háztartások éves elosztói alapdíja viszont közel tízszeresére emelkedik. A kormány átvállalja a lakossági többletterheket, így a rezsicsökkentett áramár továbbra is 36 forint marad kilowattóránként, a kompenzáció forrása azonban egyelőre nem ismert. Megszületett a megállapodás a jövő évi minimálbérről is, amely 7,5 százalékkal, bruttó 347 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal, 396 ezer forintra nő. A 2027-es költségvetéshez 246 módosító indítvány érkezett. A kormány 16 milliárd forintból 176 új mentőautót vásárol. Eközben Magyar Péter miniszterelnök segítségét kéri a fizetésképtelenség határára került Dunaújváros. A NAV-nál újabb hét vezetőt mentettek fel. Tizenkét év után először látogatott Budapestre lengyel külügyminiszter.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×