Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Először kapja meg egy értelmi fogyatékos a francia Becsületrendet

Először veheti át egy értelmi fogyatékossággal élő ember a francia Becsületrendet - adta hírül hétfőn a France Info hírrádió.

Francois Hollande államfő hétfő este az Elysée-palotában személyesen adja át a legmagasabb francia elismerést Jean-Pierre Crépieux-nek a fogyatékosokkal foglalkozó L'Arche egyesület társalapítójának.

A 70 éves férfi gyerekkorát fogyatékosokkal foglalkozó intézményekben töltötte, majd kamaszkorában utcára került. Húszévesen találkozott Jean Vanier-val, aki teljesen megváltoztatta az életét. A kanadai tengerészet volt tisztjét, a keresztény egyesületek egyik elkötelezett aktivistáját felháborította, hogy az értelmi fogyatékosok milyen nehéz körülmények között élnek a pszichiátriai intézetekben. L'Arche néven létrehozott számukra egy befogadóhelyet a Párizstól északra található Troslyban. Ide került be Jean-Pierre Crépieux, akinek meghatározó szerepe volt az újfajta közös élet kialakításában az értelmi fogyatékosok között.

"Soha nem akarta, hogy kizárólag olyan fogyatékosként tekintsenek rá, akit el kell látni. A kölcsönösség fogalmát ő vezette be, a közösség tagjai közötti interaktív viszonyt a testvériségre alapozva ő teremtette meg" - mondta Michele Dormal, az alapítvány képzésért felelős igazgatója.

Jean-Pierre Crépieux 1972-ben maga hozott létre egy új befogadóközösséget a breton partok mentén található Ambleteuse-ben.

"Jókedvű és humoros emberként Jean-Pierre sokáig kórustag volt és a befogadóhely ünnepségeinek főszereplője. Szeret beszélni és az emberekkel foglalkozni, nyitott személyiség és hűséges barát" - hangsúlyozta Michele Dormal. Igazságérzete és a közösségi szellem mások képviseletére is alkalmassá tette az egyesületen belül.

Jean-Pierre Crépieux egy ideig a boulogne-i fémfeldolgozóban, majd az egyesület asztalosműhelyében dolgozott. Életéről Nem félek megöregedni címmel 2009-ben könyvet adott ki. Ebben úgy vélte, hogy a L'Arche - amelynek jelenleg 147 közösségi háza működik a világban - nem jöhetett volna létre a bentlakók együttműködése nélkül.

"Két hétre fogadtak be és ötven éve itt vagyok. Ambleteuse-ben a műhelyben dolgoztam. Volt munkám és barátokat is találtam. Egy értelmi fogyatékos is képes megcsinálni dolgokat" - mondta a férfi a France Info hírrádióban. "Nagyon büszke" arra, hogy ő az első értelmi fogyatékos, aki átveheti a Becsületrendet. Úgy érzi, hogy az elismerés jó alkalom arra, hogy "minden olyan embert képviseljen, aki értelmi fogyatékossággal él".

"Vettem egy öltönyt, mert azért ez mégiscsak egy ünnep. Meg vagyok hatva, hogy engem választottak ki" - tette hozzá.

A L'Arche alapítványt négyen alapították, közülük már csak ketten élnek. Franciaországban a szervezet 31 befogadóhelyén 1200 ember él, napi foglalkozásaikat pedig további hétszázan látogatják.

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×