Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Putyin telefonon beszélt a magyar kormányfővel és a szerb államfővel

Az orosz államfő telefonon beszélt a magyar kormányfővel és a szerb elnökkel a Déli Áramlat projekt lezárása utáni energetikai együttműködés lehetőségeiről - közölte a Kreml sajtószolgálata vasárnap.

A rövid tájékoztatás szerint Vlagyimir Putyin, Orbán Viktor és Tomislav Nikolic a kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseiről is szót váltott. A Kreml honlapján elhelyezett közlemény nem tér ki a telefonbeszélgetések részleteire, és arra sem, hogy ki volt a kezdeményező.

Vlagyimir Putyin hétfőn Ankarában bejelentette, hogy Oroszország eláll a Déli Áramlat gázvezeték megvalósításától és Törökország felé vezető szállítási útvonalat épít ki. Az elnök ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió nem támogatja a beruházást, és Bulgáriától sem kapták meg az engedélyt az építésre.

Alekszej Miller, a beruházó orosz állami energetikai cég vezérigazgatója a bejelentést követően közölte, hogy a Déli Áramlat projektet lezárták. A Gazprom vezetője szombaton a Rosszija 1 állami televíziós csatornának adott nyilatkozatában már arról beszélt, hogy a Déli Áramlat földgázvezeték meghiúsulása miatt a cég felülvizsgálta európai energiapiaci stratégiáját.

"Ez itt a vég kezdete az európai végfelhasználókkal kötött szállítási szerződésekre összpontosító piaci stratégiánkban" - mondta Miller, és azt is közölte, hogy Ukrajna szerepe az orosz földgáz továbbításában "a nullával lett egyenlő".

A Gazprom vezérigazgatója megjegyezte, hogy Törökország évi 50 milliárd köbméter gázt tud majd továbbítani, "és ezt alkalma lesz az EU-val folytatott politikai hatalmi pókerjátszmában is igénybe venni".

Azt is megerősítette, hogy az európai uniós szolgáltatóknak ezentúl maguknak kell gondoskodniuk a földgázt a fogyasztókhoz eljuttató vezetékek megépítéséről, mert a Gazprom nem foglalkozik azzal, hogy vezetéket építsen az EU számára.

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×