Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Merkel reformokat sürget Franciaországban és Olaszországban

Angela Merkel német kancellár szerint Franciaországnak és Olaszországnak további reformokkal kell szavatolnia, hogy jövő évi költségvetésük megfeleljen az Európai Unió deficitszabályainak. Az olasz kormány sértődötten reagált: véleménye szerint Merkel söpörjön saját háza táján, ha jót akar EU-tagtársainak.

A Die Welt című német lap vasárnapi kiadásában - Welt am Sonntag - megjelent nyilatkozatában a kancellár azt mondta, hogy nem helytelen időt adni a Franciaországnak és Olaszországnak a reformtervek véglegesítésére, de "amit eddig az asztalra tettek, az az Európai Bizottság szerint nem elégséges, és ezzel egyetértek."

Az Európai Bizottság novemberben jövő márciusra halasztotta a döntést arról, hogy a túlzottdeficit-eljárás keretében kezdeményez-e pénzbüntetést Franciaország ellen az államháztartási hiánycél túllépése miatt, illetve javasolja-e felújítani a tavaly megszüntetett eljárást Olaszország ellen a túlzott közadósság miatt. A végleges döntés az EU gazdasági-pénzügyminiszteri tanácsának joga. Ez előtt a bizottságnak lehetősége van arra is, hogy az érintett tagországokat felszólítsa költségvetésük átalakítására.

Angela Merkel szavaira reagálva az európai ügyekért felelős olasz külügyminiszter-helyettes, Sandro Gozi vasárnap nyilatkozatot adott ki, amelyben "sajnálatosnak" nevezte, hogy a német kormányfő elégtelennek minősítette az olasz kormány intézkedéseit.

"Az olasz kormány soha nem engedi meg magának, hogy leosztályozzon más EU-tagországokat, és ezt a tisztelet elvárjuk Németországtól is. Merkel kancellárnak talán a német hazai keresletre, a beruházások hiányára, a német fizetési mérleg egyensúlytalanságára kellene összpontosítania. Ez nagy hozzájárulás lenne, amelyre Európa már régóta vár Berlintől, ám mindeddig nem történt meg" - áll az olasz nyilatkozatban.

A francia kormány részéről nem reagáltak vasárnap, de ismert álláspontjuk az, hogy kötelezettségüket lehetőleg teljesíteni akarják, ám az elsőrendű feladat a gazdaság fellendítése. Ezt utoljára múlt héten ismételte el Michel Sapin francia pénzügyminiszter, éppen Berlinben.

Később közölte, hogy a francia államháztartás hiányát jövőre a hazai össztermék (GDP) 4,1 százalékára akarják leszorítani az eredetileg tervezett 4,3 százalékról.

A Franciaország ellen 2009 óta folyó túlzottdeficit-eljárás határideje szerint az országnak jövőre kellene az EU-ban egyezményes, előírásos 3 százalék alá csökkentenie hiányát. A francia kormány menetrendje szerint azonban ez 2017 előtt nem érhető el.

A 2000-es évtized elején Németország és Franciaország több éven át túllépte a 3 százalékos határt, de az Európai Bizottság által ellenük indított túlzottdeficit-eljárást az EU gazdasági-pénzügyminiszteri tanácsa 2003-ban eljárási kegyelemmel törölte. Elemzők szerint hasonló lépés most sem teljesen lehetetlen, de az utóbbi években megszigorított EU-beli gazdasági kormányzás alaposan szűkítette egy felmentéshez vezető szavazás esélyét a miniszteri tanácsban.

Németország 2008-ra egyensúlyba hozta államháztartását. A válság miatt a hiánya 1010-re elérte a GDP 4,1 százalékát, de a deficitet már 2011-ben 0,9 százalékra csökkentette, majd az utóbbi két évben minimális többletet ért el.

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×