Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Kijev: felerősödtek a szakadár támadások

Az utóbbi napokban jelentősen felerősödtek az oroszbarát szakadárok támadásai Kelet-Ukrajnában, az elmúlt egy nap alatt 87-szer lőtték tüzérségi fegyverekkel a szeparatisták az ukrán katonák állásait - jelentette vasárnap a terrorellenesnek elnevezett hadművelet parancsnoksága.

A közlemény szerint civil áldozatai is vannak a szakadárok "kaotikus lövöldözésének", konkrét adatot azonban nem közöltek. A parancsnokság azt írta, hogy a szakadárok szándékosan lőnek lakott területeket, állítólag így állnak bosszút a helybelieken, akik nem támogatják őket.

A "legforróbb" pontok továbbra is a két megyeszékhely, Donyeck és Luhanszk, valamint Debaceve környéke. A jelentés alapján a Donyec-medencében csaknem két tucatnyi településre nyitottak tüzet az elmúlt huszonnégy órában a szakadárok, köztük Luhanszk megyében Scsasztya, Frunze, Sznyizsne és Sztanicja Luhanszka, Donyeck megyében pedig Avgyijivka, Piszki és Krasznohorivka települések peremvidékén csapódtak be tüzérségi lövedékek.

A parancsnokság közölte, hogy információi szerint a Donyecktől délre fekvő Sztarobeseve településen a szakadárok kiképzőbázist hoztak létre, ahol az újoncok tüzérségi fegyverek, köztük Grad rakéta-sorozatvetők kezelését tanulják, valamint harckocsizókat készítenek fel.

Hennagyij Moszkal luhanszki kormányzó a parancsnokság közlésével egybehangzóan arról számolt be, hogy az elmúlt három hónap óta ilyen heves támadások nem érték a kelet-ukrajnai megyét, mint az elmúlt egy nap alatt. Közölte, hogy az egyik oroszbarát kozák egység tűz alá vette a Luhanszktól északnyugatra lévő Krjakivka települést. Akna csapódott be egy családi ház udvarába, aminek következtében két civil életét vesztette. Szavai szerint egy hét alatt hat polgári személy életét oltották ki szakadár fegyveresek a megyében.

Kijev csütörtökön megállapodást jelentett be egy december 9-én életbe lépő fegyvernyugvásról, amelyet a szakadárok részéről Andrej Purgin, az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság első miniszterelnök-helyettese is megerősített. Igor Plotnyickij, a luhanszki szakadárok vezetője viszont csupán "szóbeli" egyezségnek nevezte a tűzszüneti megállapodást, kiemelve, hogy nem írtak alá erről semmilyen dokumentumot Kijevvel.

Korábban már a szeptember 5-i minszki találkozón megállapodtak a fegyverszünetben a szembenálló felek, ám az azóta sem valósult meg. Elemzők szerint az új tűzszüneti megállapodás életbe lépése előtt a szakadárok minden bizonnyal igyekeznek pozícióikat a lehető legjobban megerősíteni, ez lehet a magyarázata annak, hogy egyre hevesebben támadnak.

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×