Katerina Peristeri, az ásatások vezetője szombati athéni sajtótájékoztatóján közölte, hogy néhány érme magát Nagy Sándort ábrázolja, többségük a Kr.e. második, harmadik évszázadból származik.

A kutatók augusztusban jutottak be először a hatalmas síremlékbe, sírkamrájában novemberben emberi csontmaradványokat találtak a harmadik kamra padlózata alatt, 1,5 méter mélyen. A több kamrából álló síremlék a legnagyobb ókori sír, amelyre valaha Görögországban bukkantak.

Az ásatások 2012-ben kezdődtek. Az eddigi leletek, két szobor, két szfinx, valamint a Perszephoné, Démétér és Zeusz lányának elrablását ábrázoló díszes mozaikpadló arról tanúskodik, hogy tekintélyes személy aludhatta ott örök álmát.

A sír keletkezési idejét a Kr.e. 4. század utolsó negyedére teszik a régészek, amiből sokan arra következtetnek, hogy gazdája Nagy Sándor belső köreibe tartozó, fontos személy lehetett. Feltételezések szerint a makedón uralkodó anyjának, feleségének, fiának vagy valamelyik tábornokának végső nyughelyéről lehet szó.

Katerina Peristeri hangsúlyozta, a szakemberek még nem tudják, ki nyugszik a sírban, DNS-vizsgálatok segítségével próbálják majd kideríteni az illető kilétét.